Live Role Play Games

Igazi asztali szerepjátékok fórumos formában
 
HomeGalleryGy.I.K.RegisztrációBelépésHelp

Share | 
 

 New York Történelme

Go down 
SzerzőÜzenet
Kabata Norobu
Kaland Mester
Kaland Mester
avatar

Hozzászólások száma : 896
Age : 41
Státusz : Citrom Cápa Kultursperma Getyvarek
Registration date : 2008. Apr. 09.

Karakterinfo
Faj: Vampire KM Citrom Cápa

TémanyitásTárgy: New York Történelme   Kedd Nov. 11, 2008 5:43 pm

New York

A következő háttéranyag Afron el Shored tollából származnak ezért hálátokat neki fejezzétek ki.

(Ha játszana akkor ez most hangulatomtól függöen 3-4 extra Tp-t jelentene neki.)


KALANDMESTER

New York


Vampire - The Masquerade


Barbarian

2008.11.05.



Ezen dokumentum tartalma a Wikipédia internetes tudásbázis anyaga. A tartalom a magyar nyelvű adatok között, a New York címszó alatt található. A dokumentum tartalma a Wikipédia tulajdonát képezi.
A Wikipédia bármely lapjának szövege felhasználható a GFDL 1.2 vagy bármely későbbi változatának feltételei szerint, címlapszöveg (Front-Cover Text), hátlapszöveg (Back-Cover Text) és nem változtatható szakaszok (Invariant Sections) nélküli önálló dokumentumként. A lapon található képek felhasználási feltételei a hozzájuk tartozó képleíró lapokon találhatóak. A képek és a szöveg együtt aggregált dokumentumot alkotnak a GFDL 7. pontja szerint.

New York


New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa São Paulo és Mexikóváros után. Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján; területe 800 km², lakossága 8 158 000 fő (a New York-i agglomeráció népessége majdnem 19 millió fő).
Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New York-nak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma).
2003. évi bruttó bevétele 488,8 milliárd dollár volt, amivel a városok rangsorában az első helyre került; az USA-tagállamok közül csak ötnek volt nagyobb bevétele, sőt a világ országai közül is csak tizenötnek.

NEW YORK 2
Története 4
Fekvése 7
Városrészei 8
Közigazgatása 8
Kúltúra 9
Színházak és előadótermek 9
Múzeumok 9
Televízió és film 10
Gazdaság 10
Demográfia 10
Kerületek 11
Manhattan 11
Földrajz 11
Kerületei 13
Bronx 14
Brooklyn 14
Földrajza 15
Története 15
Demográfia 16
Queens 16
Staten Island 17


Története


1. ábra A Mulberry Street 1900 körül


Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape (más néven delaware) indiánok különböző csoportjai lakták (manahattoes, canarsies és raritan). 1524-ben Giovanni da Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. Őt Henry Hudson követte 1609-ben. Hudson expedíciója után, 1626-ban egy holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) néven (magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták). Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkinoktól néhány árucikkért. A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak.

1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, mely angol kézen is maradt a második angol-holland háborút lezáró bredai egyezmény értelmében (1667). A várost ekkor nevezték át Új Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) a tiszteletére, aki II. Károly király öccse volt. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.

Az amerikai függetlenségi háborúban, a brooklyni (vagy Long Island-i) csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783. november 25-éig. Ezen a napon tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Egyesült Államok területéről (Evacuation Day). Április 30-án a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt, itt ülésezett a Kontinentális Kongresszus.

A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét (Commissioners’ Plan of 1811), melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették az Erie-csatornát (1819), ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok és Kanada agrárvidékei felől. 1835-re, Philadelphiát megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa.

Az amerikai polgárháború során (1861-1865), bár az állam az Unióhoz tartozott, a város lakosai közül sokan a Konföderációval szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az 1863-as évben Unió-ellenes lázadást szült, mely 1200 halálos áldozatot követelt.


2. ábra New York Williamsburg felől, 1848-ban (litográfia)


3. ábra Manhattan déli része 1942-ben


4. ábra Dél-Manhattan napjainkban


A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.

1874-ben, illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg Nagy-New York (Greater New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel. 1914-ben Bronxból önálló megye jött létre.

A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt: 1904. június 15-én a General Slocum nevű gőzhajó gyulladt ki az East Riveren, több mint ezer ember – főként német bevándorlók – haltak meg; 1911. március 25-én a Greenwich Village-ben lévő Triangle gyár égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára.

A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrótársaság, az Interborough Rapid Transit 1904-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.

A II. világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. 1951-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi Flushing Meadows Parkból Manhattan keleti oldalára.

Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott, rasszista zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált. 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését a Municipal Assistance Corporationre kellett bíznia, melynek elnöke Felix Rohatyn volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére (Financial Control Board).

Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődő dot com-korszak egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt.

A 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadás közel háromezer áldozatot követelt. A területen 2011-re tervezik felépíteni a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül).

_________________
A tavasz Születés, a nyár az Élet, az ősz a Halál, a tél Eltemet. A nevem Őszi Vihar.

"Aki csekély bölcsességgel rendelkezik, bírálni fogja az időket. Ez szerencsétlenség alapja. Aki tapintatosan szól, hasznos lesz, amikor jó idők járnak és elkerüli a büntetést a nehéz időkben."
- Jamamoto Cunetomo -
Aljött az úr , és ítélkezik-1-2D10 és meghalsz, vazzeg.
H.R.K és a A.M.S.D.V.E oszlopos tagja.


A hozzászólást Kabata Norobu összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Nov. 12, 2008 6:43 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kabata Norobu
Kaland Mester
Kaland Mester
avatar

Hozzászólások száma : 896
Age : 41
Státusz : Citrom Cápa Kultursperma Getyvarek
Registration date : 2008. Apr. 09.

Karakterinfo
Faj: Vampire KM Citrom Cápa

TémanyitásTárgy: Re: New York Történelme   Kedd Nov. 11, 2008 5:44 pm

Fekvése

New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%).

A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.

A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb (Upper New York Bay) és egy alsó, az óceánra nyitott (Lower New York Bay) részre oszt a The Narrows (a szó jelentése ’szoros’).

A 17. századi holland telepesek – akárcsak hazájukban – több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, a Battery Park Cityt például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de több kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.)

Az USA ezen részén nedves kontinentális éghajlat uralkodik, amelyben – partvidéki terület lévén – nincsenek komolyabb hőmérséklet-ingadozások, ugyanakkor az időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan. A legkellemesebb évszak az ősz. A telek általában hidegek, sokszor nagyobb havazásokkal, melyek megbénítják a várost – de előfordul már-már hűvös, hó nélküli tél is. A tavasz enyhe, késő márciusban 10-15, kora júniusban 25-30 °C a jellemző (egy-egy késői hóvihar azonban még áprilisban is elérheti a várost), míg nyáron nem ritka a 32-38 °C közötti érték sem, bár ennél jóval alacsonyabb is lehet a hőmérséklet.

Városrészei


A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként (the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „város” (the City) szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek” (the Outer Boroughs). Ugyanakkor a New York City kifejezés az egész várost jelenti.


1. Manhattan (New York County, lakossága 1 564 798 fő)
2. Bronx (The Bronx) (Bronx County, 1 363 198 fő)
3. Brooklyn (Kings County, 2 472 523 fő)
4. Queens (Queens County, 2 225 486 fő)
5. Staten Island (Richmond County, 459 737 fő)


Közigazgatása

New York önkormányzata New York állam parlamentjének alárendelt testület, de a törvényhozói és a végrehajtói hatalom terén nagyfokú önállóságot élvez.

A végrehajtó testület feje a polgármester, akit a polgárok közvetlenül választanak. Helyettesein keresztül ő irányítja a polgármesteri hivatal öt osztályának (üzemeltetési, gazdasági és újjáépítési, stratégiai, közigazgatási, valamint jogi) és számos független kormányzati hivatalnak a munkáját.

A törvényhozó testület, a városi tanács egykamarás, 51 tagú (egy képviselőre kb. 157 ezer lakos jut), négyévente választják, elnöke mindig a többségi párt vezetője. Az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket a polgármester hagyja jóvá; ha vétót emel, a tanács harminc napig újratárgyalhatja a javaslatot, de elfogadásához már kétharmados többség szükséges.

Bár New York öt kerülete (boruogh) egyben öt megye (county) is, nincsenek megyei önkormányzatai: az egyes kerületek ún. kerületi elnököt (borough president) választanak, aki egy nem túl jelentős költségvetés beosztásáról dönt, illetve a hivatalával együtt járó bizottsági tisztségeket tölti be.

Megyei szintű bíróságok szintén nincsenek: a városnak egy polgári jogi és egy büntetőjogi bírósága van, utóbbi feladatait részben a családjogi bíróság látja el. (A családjogi bírókat – New York állam gyakorlatától eltérően – nem választják, hanem a polgármester nevezi ki őket, tíz évre.)

Kúltúra

Színházak és előadótermek

A New York-i színházi negyed a Times Square környékén található, Manhattan Midtown nevű részén. Tízezreknek ad munkát, és – mivel egy broadwayi előadás megtekintése sok turista programjának is része – jelentős bevételt hoz a városnak.

A közismert Broadway-színház megjelölés nem csak a Broadwayen lévő intézményeket jelöli, hanem a 39 nagyobb (legalább 500 férőhelyes) színházat (melyeknek valójában csak kis hányada található a főútvonalon). Az ún. Off-Broadway színházak 100-500 férőhelyesek, kisebb költségvetésű és kisebb érdeklődésre számot tartó, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is. Az Off-Off-Broadway színházak közönsége legfeljebb száz fős, az ezekben játszó színészek többsége amatőr.

A leghosszabb ideig műsoron lévő darab Andrew Lloyd Webber Macskák című musicalje volt, amelyet 1982 és 2000 között 7485 alakalommal játszottak a Winter Garden Theaterben.

A koncerteknek, opera-, tánc- vagy más előadásoknak otthont adó intézmények között a legnagyobb a Lincoln Center for the Performing Arts, melynek épületegyüttesében tizenkét társulat működik (pl. a New York-i Filharmonikusok, a Metropolitan Opera, a New York City Opera, New York City Balett és a Jazz at Lincoln Center). Ismertebb előadótermek még: a Carnegie Hall, a Radio City Music Hall és a Brooklyni Zeneakadémia.

Múzeumok

New York legismertebb szépművészeti múzeumai a Metropolitan Museum of Art, amely a régebbi korok és a Modern Museum of Art, valamint a Guggenheim Museum, amelyek a 20. század művészetét mutatják be. A természettudományi múzeumok közül a legnagyobb az American Museum of Natural History, a hozzá tartozó Hayden Planetáriummal. Sok kisebb, egy-egy szűkebb területtel foglalkozó gyűjtemény is található a városban, mint az El Museo del Barrio, mely a latin-amerikai kultúrákkal, vagy a Cooper-Hewitt National Museum of Design, mely a formatervezéssel kapcsolatos kiállításoknak ad helyet. Az Ötödik sugárút egy mérföldnyi szakaszát az ott lévő számos múzeum miatt Museum Mile-nak nevezik.

Televízió és film

Hollywood létrejötte előtt itt volt az amerikai filmgyártás központja; a queensi Kaufman-Astoria stúdiót már a Marx testvérek és W.C. Fields is használta. Napjainkban Los Angeles után a második legmagasabb bevételt termelő filmipar a New York-i.

Az USA négy legnagyobb televíziócsatornájának (ABC, CBS, Fox Network és NBC), valamint a Music Televisionnek és az HBO-nak is New Yorkban van a székhelye. A város hivatalos tévécsatornája az NYC TV, melyet az NYC Media Group működtet.

Gazdaság


New York kialakulásának és kezdeti fejlődésének fontos tényezője volt a Hudson folyó torkolatában kialakult öböl, mely kiváló kikötőként szolgált. Jelentősége és két vetélytársával, Bostonnal és Philadelphiával szembeni előnye tovább nőtt, amikor 1819-ben elkészült az Erie-csatorna. A régi kikötő a Manhattan déli csücskének Long Island felőli oldalán lévő South Streetnél volt, ma már nem használják. Az 1950-es évektől a forgalom jórészt a New Jersey-i Port Newark-Elizabeth Marine Terminalra tevődött át; a kereskedelem és a szolgáltató szektor azonban továbbra is New York gazdaságának legmeghatározóbb területei.

Az ipar a 19. század közepén jutott egyre fontosabb szerephez, legjelentősebb ágazata a textilgyártás volt; a 20. század végére azonban a megnövekedett telekárak miatt az ipari létesítmények száma csökkenni kezdett.

New York a világ egyik legjelentősebb és valószínűleg legismertebb pénzügyi központja, a Wall Street legalább annyira a város szimbólumának számít, mint a Szabadság-szobor. Több tőzsde is itt található (NYSE – New York Stock Exchange, NASDAQ – National Association of Securities Dealers Automated Quotations, AMEX – American Stock Exchange, NYMEX – New York Mercantile Exchange, NYBOT New York Board of Trade).

New York a székhelye olyan világszerte ismert cégeknek is, mint pl. Avon, Estée Lauder, Pfizer, Reuters, Sony Music Entertainment, Time Warner. Az országban itt található a legtöbb médiacég és kiadóvállalat; a manhattani Madison sugárút az amerikai reklámipar, a Hetedik sugárút pedig a szépségipar központja. A Fortune magazin 500-as listáján szereplő amerikai cégek közül a legtöbb New York-i.

Demográfia

Az USA Népszámlálási Hivatalának (United States Census Bureau) adatai szerint 2000-ben New York lakossága 8 008 278 fő volt (az itt élő családok száma 1 852 233; egy család tagjainak átlagos száma 3,32). A népsűrűség 10 194,2 fő/km², egy négyzetkilométerre átlag 4074,6 lakás/lakóház jut (a lakóegységek száma 3 200 912).

A népesség összetétele: 44,67% európai, közel-keleti vagy észak-afrikai; 26,59% afrikai amerikai, 0,52% indián, 9,83% ázsiai, 0,07% csendes-óceáni, 13,42% egyéb és 4,92% több rasszhoz tartozó. A spanyol vagy latin-amerikai származásúak aránya 26,98%. Külföldön született a lakosság 35,9%-a (18,9% Latin-Amerikában, 8,6% Ázsiában, 7% Európában).
New Yorkban lakik az ország legnagyobb zsidó közössége, mintegy 972 ezer fő (2002-es adat), itt van a központja a haszidizmus lubavicsi ágának, valamint a szatmárnémeti és a brooklyni zsidó családoknak.

A 3 021 588 háztartás átlagbevétele 38 293 dollár; 37.2%-ukban élnek házaspárok, az egyedül élők aránya 31,9% és 29,7%-ukban él legalább egy tizennyolc év alatti.

Az egy főre jutó bevétel 22 402 dollár (a férfiak átlag 37 435, a nők 32 949 dollárt keresnek). A létminimum alatt él a népesség 21,2 (a családok 18,5) százaléka, közöttük 30% a tizennyolc év alatti és 17,8% a hatvanöt év felettiek száma.

A város lakosainak 24,2%-a 18 év alatti, 10%-a 18 és 24 év közötti, 32,9%-a 25 és 44 év közötti, 21,2%-a 45 és 64 év közötti és 11,7%-a 65 év feletti. A lakosság életkorának középértéke 34 év. 100 nőre 90 férfi jut, csak a 18 évnél idősebbeknél az arány 85,9:100.

A munkanélküliség 2005 márciusában 5,2% volt, ami megfelel az országos átlagnak.

_________________
A tavasz Születés, a nyár az Élet, az ősz a Halál, a tél Eltemet. A nevem Őszi Vihar.

"Aki csekély bölcsességgel rendelkezik, bírálni fogja az időket. Ez szerencsétlenség alapja. Aki tapintatosan szól, hasznos lesz, amikor jó idők járnak és elkerüli a büntetést a nehéz időkben."
- Jamamoto Cunetomo -
Aljött az úr , és ítélkezik-1-2D10 és meghalsz, vazzeg.
H.R.K és a A.M.S.D.V.E oszlopos tagja.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kabata Norobu
Kaland Mester
Kaland Mester
avatar

Hozzászólások száma : 896
Age : 41
Státusz : Citrom Cápa Kultursperma Getyvarek
Registration date : 2008. Apr. 09.

Karakterinfo
Faj: Vampire KM Citrom Cápa

TémanyitásTárgy: Re: New York Történelme   Kedd Nov. 11, 2008 5:49 pm


Kerületek


Manhattan

Manhattan neve egyszerre jelenti Manhattan szigetét és a rajta elterülő Manhattan kerületet, ami New York öt kerületének egyike. A kerülethez magán Manhattan szigetén (amit a Hudson folyó torkolati része ölel körbe) kívül tartozik még több másik sziget és a szárazföld egy kis része is. Közigazgatásilag ez New York megye (County) is egyben. A 2000-es népszámlálás adatai szerint 1 537 195 lakosa volt, területe mindössze 85 km², messze az ország legsűrűbben lakott megyéje.

Földrajz

Manhattan szigetét nyugatról a Hudson folyó, északról a Harlem folyó, keletről az East River (Keleti folyó), délről az Atlanti-óceán (azon belül a Felső-New York-i öböl) fogja közre. A Harlem és az East River voltaképpen a Hudson folyó mellékága, de önálló nevet viselnek. A kerülethez tartozik a Roosevelt Island és a Belmont Island (az East River-en) és a szárazföld egy darabja, a Marble Hill is. Érdekesség, hogy a Marble Hill eredetileg Manhattan-nel alkotott egybefüggő területet, de a Harlem River jobb hajózhatósága érdekében azt kiásták, összekötve az East River-rel, míg a Marble Hill-t a szárazföldtől (Bronx-tól) addig elválasztó természetes csatornát feltöltötték.

Tulajdonképpen Manhattan-hez tartozik az Ellis Island és a Szabadság-szobornak helyt adó Liberty Island is, de ezek a kis szigetek hivatalosan Szövetségi Területnek számítanak, így nem tartoznak New York államhoz.


5. ábra A Hosszú-sziget, vagyis Mannados térképe 1661-ből


Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merőleges rács-szerkezetű, követi a Hudson folyó partvonalát. A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merőlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertől felfelé emelkedik 1-től 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délről emelkednek, a Magyarországon is elterjedt módszer szerint a jobb a páratlan, a bal a páros oldal. A sziget nagyjábóli középvonalában az 5. sugárút (Fifth Avenue) található. Az utcák számozása a déli résztől emelkedik, az utcáknak a Fifth Avenue-tól keletre illetve nyugatra eső részeit külön nevezik meg, pl. Keleti 42. utca és Nyugati 42. utca (East 42nd Str, West 42nd Street), a házszámozás az utcákban a Fifth Avenue-tól jobbra és balra emelkedik, általában a házak számától függetlenül sugárutanként 100-at emelkedik. Az utcák közt kb. 60 m távolság van, a sugárutak sűrűsége változó, 80 és 250 m közötti a háztömbök hossza.

Érdekesség, hogy május 28-án és július 12-én napnyugtakor pontosan az utcák hosszában süt a nap, így ez a két nap a kizárólagos esély, hogy a belső területekről az utcaszintről lehessen látni a napnyugtát.

A középső és az északi területeken a rács-szerkezetben egytlen kivétel van, a Manhattan-en végighúzódó Broadway, amely néhány enyhe ívű kanyart kivéve megközelítőleg a földrajzi Észak-Déli irányt követve „ferdén” keresztezi a sugárutakat és utcákat. Ez néhol érdekes építészeti megoldásokat szül, leghíresebb képviselőjük a háromszög alapterületű „Vasaló-ház” a Broadway és a Fifth Avenue találkozásánál.

Dél-Manhattanben a keskenyedő terület és a történelmi hagyományok miatt kicsit kuszább szerkezetűek az utcák, a „Nulladik” utcától, a Houston Street-től délre (illetve a Nyugati részen már a 14. utcától délre) neveket viselő, változó szögben haladó utcákat találunk.

Kerületei



6. ábra A Madison-Avenue a 40. utcából észak felé nézve


Manhattan számos kisebb kerületre, szomszédságra oszlik. Közigazgatásilag 12 körzet van, de ezeknek csak adminisztratív jelentősége van. A három alapvető rész a Downtown (déli), a Midtown (középső) és az Uptown (északi rész), a Downtown nagyjából a Houston Street-től délre, az Uptown az 59. utcától a 110. utcáig (a Central Park déli oldalától az északi oldaláig) tart. A Houston és az 59. utca közti terület a Midtown, a 110. utcától északra található Harlem. A legészakibb utca a 219., a Fifth Avenue a 149. utcánál ér véget, ettől felfelé már csak nyugati utcaszámok vannak és itt is igaz, hogy a keskenyedő terület miatt sokhelyen felbomlik az egységes rács-szerkezet.

A sziget déli csücske Lower Manhattan vagy más néven a Financial District és a Battery Park, feljebb nyugaton a Tribeca (Triangle below Canal St), középen a SoHo (South of Houston St.), keleten a Lower East Side található. Ugyancsak a középső keleti részhez tartozik a Chinatown és a Little Italy nevű rész. A Downtown felső része keresztben a Greenwich Village. A Midtown alsó keleti részei a Meatpacker District, feljebb Chelsea, középső-keleti része Gramercy vagy más néven Flatiron (Vasaló) District, a már említett, itt található Vasaló-ház miatt. Még feljebb nyugaton a Hell's Kitchen, beljebb a Garment Ditrict, keleten a Murray Hill, majd nyugaton a 6. és 7. sugárút és a Broadway találkozásának környéke a Theatre Ditrict. A Hetedik és a Broadway kereszteződése a 41-42-43. utca magasságában a város igazi közepe, a Times Square. A Central Park nyugati oldala az Upper West Side, keleti oldala az Upper East Side, itt található az Ötödik sugárúton (a Central park keleti oldalán) a Museum Mile, az a mintegy egy mérföldes rész, ahol a város több jelentős múzeuma is található (Metroplitan, MoMa, Guggenheim, Whitney stb.)

Jelentős számú magyar bevándorló lakott egykor a Lower East Side-on (sok egyéb más bevándorló mellett) valamint az Upper East Side keleti részén, a Harmadik sugárút és az East River között, a 86. utca magasságában (Yorktown). Mára azonban ezek az egybefüggő közösségek felbomlottak, így nincs olyan terület, amire jóindulattal rá lehetne mondani, hogy magyar negyed. A munkanélküliség 2005 márciusában 5,2% volt, ami megfelel az országos átlagnak.

_________________
A tavasz Születés, a nyár az Élet, az ősz a Halál, a tél Eltemet. A nevem Őszi Vihar.

"Aki csekély bölcsességgel rendelkezik, bírálni fogja az időket. Ez szerencsétlenség alapja. Aki tapintatosan szól, hasznos lesz, amikor jó idők járnak és elkerüli a büntetést a nehéz időkben."
- Jamamoto Cunetomo -
Aljött az úr , és ítélkezik-1-2D10 és meghalsz, vazzeg.
H.R.K és a A.M.S.D.V.E oszlopos tagja.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kabata Norobu
Kaland Mester
Kaland Mester
avatar

Hozzászólások száma : 896
Age : 41
Státusz : Citrom Cápa Kultursperma Getyvarek
Registration date : 2008. Apr. 09.

Karakterinfo
Faj: Vampire KM Citrom Cápa

TémanyitásTárgy: Re: New York Történelme   Kedd Nov. 11, 2008 5:50 pm

Bronx

Bronx New York városának legészakibb kerülete, amely Bronx Countyval határos. A város öt kerülete közül ez az egyetlen, amelynek nagyobb része van szárazföldön, mint szigeten.

A United States Census Bureau 2005-ös felmérése szerint a kerület lakossága 1 357 589 volt.

Ha minden kerület önálló városnak számítana, akkor Bronx volna a kilencedik legnépesebb amerikai város. A népességben az 1960-as években csökkenés mutatkozott, majd ez újra növekedésnek indult. A legmagasabb népességet 1950-ben számlálták.

Bronx a negyedik legnépesebb New York öt kerülete közül, és az ötödik legnépesebb járás a New York-i agglomerációban. Bár a köznyelvben egyszerűen „The Bronx” a neve, a járás hivatalos nevében nincs névelő („The”). Nevét a Bronx folyóról kapta, és mivel a folyókat az angol nyelvben általában névelővel használják, (pl. „the Hudson”) ez a járás nevében is benne maradt.

A folyót egy svédről, Jonas Bronck-ról nevezték el, aki egy tengerészkapitány volt és 1641-ben egy 2 km² méretű birtoka volt a Harlem folyó és a Bronx (vagy akkori indián nevén Aquahung) folyó között.

Brooklyn

Brooklyn New York City öt kerülete (Five Borough) közül az egyik, ez a város legnépesebb kerülete.

Mintegy 2,5 millió lakosa van. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településből, Breuckelen-ből fejlődött ki, ami a Long Island East River felőli oldalán állt és eredetileg a Hollandiai Breukelen városa után nevezték el. Habár már régóta New York City része, a kerületnek önálló városi karaktere van, szemben pl. Bronx-szal, ami inkább csak Manhattan meghosszabbítása észak felé.

Közigazgatásilag a kerület azonos Kings megyével, amit II. Károly angol király után neveztek el.

A régmúltban becézték a fák, az otthonok és a templomok városának is, manapság a „Borough of Homes and Churches” azaz az „Otthonok és Templomok Kerülete” név elterjedt, valamint a The Planet „A bolygó” elnevezés, a kerület nagyszámú és etnikailag nagyon vegyes lakosára és a kerület nagy méretére utalva.

Földrajza

Brooklyn a Long Island (Hosszú sziget) legnyugatibb csücskében helyezkedik el, a szárazföldön csak Queens kerülettel határos északkeleten. A határvonalat a Newton Creek nevű csatorna jelenti, ami az East Riverbe csatlakozik, ez a világ egyik legszennyezettebb vizfolyása. Északról az East River határolja, amin a Williamsburg, a Manhattan és a Brooklyn hidak ívelnek át, összekötve a kerületet Manhattan-nel. Ugyancsak az összeköttetést szolgálja a Brooklyn-Battery alagút és a New York-i metró több vonalának alagútja is. Nyugati partja a Felső New York-i öböl, ebből emelkedik ki a Governors Island nevű sziget, ami szintén a kerülethez tartozik. Az öböl a Brooklyn-t és a Staten Island-et elválasztó szorossal, a Narrows-zal kapcsolódik az óceánhoz (pontosabban az Alsó New York-i öbölhöz), ezen ível át a fenséges Verrazano-Narrows híd, ami 1964-es átadásakor a világ legnagyobb támaszközű hídja volt. Nevét az első európairól, Giovanni de Verrazano-ról kapta, aki 1524-ben horgonyt vetett az öbölben. Brooklyn déli partján olyan népszerű partszakaszok fekszenek, mint a Coney Island, a Brighton Beach és a Manhattan Beach. A partok előtt a szigetekkel pöttyözött Jamaica-öböl fekszik.

Brooklyn teljes területe hivatalosan 251.0 km² (96.9 mi²), ebből 27,13% vízfelület.

Története

Az első európaiak a hollandok voltak a területen, előttük bennszülött indiánok lakták a sziget nyugati csücskét, ők bonyolították le azt az elhíresült üzletet, amelynek során 24 guldenért eladták a hollandoknak Manhattan szigetét(jóllehet nem is birtokolták azt).

A terület Új Hollandiához került és a Holland Kelet-India Társaság kormányozta. Az ő irányításukkal jött létre a terület első hat települése: Gravesend (1645), Breuckelen (1646), Flatlands (1647), Flatbush (1652), New Utrecht (1657) és Bushwick (1661).

Új Hollandiát 1664-ben meghódították az angolok, Brooklyn is New York-i gyarmat része lett. A hat eredeti települést az angolok 1683-ban összevonták Kings County néven, ez volt az akkori New York egyik megyéje a tizenkettő közül.

Itt zajlott az Amerikai Függetlenéségi Háború egyik első nagy csatája a Long Island-i csata 1776. augusztus 27-én. Ennek során a britek, kiszorították a felkelőket Brooklyn-ból, megtartva az ellenőrzést az Öböl felett. Brooklyn csak az 1783-as párizsi egyezménnyel került a britektől amerikai kézre.

Részei

A kerület közigazgatási központja a Brooklyn Bridge hídfője környékén, a Brroklyn Heights-en található. A kerület jórészt lakóingatlanokkal teli, ahogy erre becenevei is utalnak, pl. „Bedroom of NYC” („New York City hálószobája”). Régebben főleg második vagy sokadik generációs bevándorlók lakták, manapság itt is több az új bevándorló.

Brooklyn-t közigazgatásilag 18 Community Boards-ra, (kb. kerületi tanácsra) osztották:

1. Flushing Avenue, Williamsburg, Greenpoint, Northside és Southside
2. Brooklyn Heights, Fulton Mall, Boerum Hill, Fort Greene, Brooklyn Navy Yard, Fulton Ferry és Clinton Hill
3. Bedford-Stuyvesant, Stuyvesant Heights és Ocean Hill
4. Bushwick és Ridgewood
5. East New York, Cypress Hills, Highland Park, New Lots, City Line és Starrett City
6. Red Hook, Carroll Gardens, Park Slope, Gowanus és Cobble Hill
7. Sunset Park és Windsor Terrace
8. Crown Heights, Prospect Heights és Weeksville
9. Crown Heights, Prospect Lefferts Gardens és Wingate
10. Bay Ridge, Dyker Heights és Fort Hamilton
11. Bath Beach, Gravesend, Mapleton és Bensonhurst
12. Boro Park, Kensington, Ocean Parkway és Midwood
13. Coney Island, Brighton Beach, Bensonhurst, Gravesend és Seagate
14. Flatbush, Midwood, Kensington és Ocean Parkway
15. Sheepshead Bay, Manhattan Beach, Kings Bay, Gerritsen Beach, Kings Highway, East Gravesend, Madison, Homecrest és Plum Beach
16. Brownsville és Ocean Hill
17. East Flatbush, Remsen Village, Farragut, Rugby, Erasmus és Ditmas Village
18. Canarsie, Bergen Beach, Mill Basin, Flatlands, Marine Park, Georgetown és Mill Island

Több jól elkülöníthető etnikai terület van a városban: A Borough Park főleg ortodox zsidók, Bedford feketék, Bensonhurst olaszok, Sunset Park spanyolok és kínaiak által lakott.

Demográfia

A 2000-es hivatalos népszámláláskor 2 465 326 lakosa volt, 880 727 háztartást és közel 584 ezer családot regisztráltak. Népsűrűsége 13 480 fő/km². Az 1950-es években lakossága megközelítette a 3 milliót, a húszas évek óta a legnépesebb New York-i kerület. Etnikailag igen sokszínű, a lakosság 41%-a fehér, 36% fekete, 8% ázsiai és 10 egyéb. 20% spanyol ajkú, ezen kívül még jelentős számú olasz, ír, zsidó, és kisebb számban német anyanyelvű lakosa van.

Queens


Queens egyike New York amerikai város öt kerületének. Földrajzi szempontból ez a legnagyobb kerület; sok bevándorlónak és két repülőtérnek is otthont ad.

Queens kerülete határos Queens Countyval (járás) is, amely az Egyesült Államok etnikailag legsokszínűbb járásainak egyike. Egy 2005-ös felmérés szerint a bevándorlók a lakosság 47,6%-át teszik ki.[1] Előrejelzések szerint 2010-re már a lakosság többsége külföldi születésű lesz. 2,2 milliós lakosságával ez a második legnépesebb kerület New York városában (Brooklyn után) és a tizedik legnépesebb járás (county) az USA-ban.

Queenst 1683-ban alapították New York állam 12 első járásának egyikeként. Nevét II. Károly angol király feleségének (Catherine of Braganza királynő) itteni lakosztályáról kapta.

A kerületet általában New York külvárosi részeihez sorolják. Queens keleti városrészeinek hangulata a közeli Nassau járás (county) külvárosaihoz hasonlít. Nyugati és középső részein azonban sok városiasodott terület található és számos üzleti negyed is.
A Long Island City, (Queens folyóparti részén Manhattannel átellenben) ad otthont a Citicorp Building épületnek, amely a legmagasabb New York-i felhőkarcoló Manhattan területén kívül.

Staten Island

Staten Island (IPA: ‚stæt.ən‘aɪlənd) egyike New York város öt kerületének; az azonos nevű szigeten terül el. Mivel földrajzilag kívül esik a városmagon, népessége is a legkisebb az öt kerület közül.

Délen a Richmond County-val határos, amely New York állam legdélibb járása.

1975-ig a kerület hivatalos neve Borough of Richmond volt.

Lakossága 465 000 fő, ezért Staten Islandet néha az elfeledett kerület néven is illetik. Sokkal kevéssé ismert, mint a többi négy: Bronx, Queens, Manhattan és Brooklyn. Az öt kerület közül ennek a legkisebb a lakosságszáma és harmadik legkisebb a területe (kb. 153 km²). Ha az öt kerület külön várost alkotna, Staten Island a 39. legnépesebb amerikai város lenne, míg a többi négy benne lenne az első tízben.

Staten Island elsősorban külvárosi jellegű, alacsony népsűrűségű és etnikailag homogén kerület. A városrész központi és déli részein korábban tejipari és baromfifarmok voltak, némelyik még az 1960-as évek elején is működött. Más területei inkább városi jellegűek és Queens keleti vagy Bronx északi részéhez hasonlítanak. A Verrazano-Narrows híd felépítése óta a kerület lakossága meredeken nőtt és ez magával hozta a forgalom növekedését is.

Itt van a Fresh Kills Landfill is, amely 53 évig a város szeméttelepeként szolgált. 2001-ben bezárták, és jelenleg tisztítási és rehabilitációs munkákat végeznek a területen.

_________________
A tavasz Születés, a nyár az Élet, az ősz a Halál, a tél Eltemet. A nevem Őszi Vihar.

"Aki csekély bölcsességgel rendelkezik, bírálni fogja az időket. Ez szerencsétlenség alapja. Aki tapintatosan szól, hasznos lesz, amikor jó idők járnak és elkerüli a büntetést a nehéz időkben."
- Jamamoto Cunetomo -
Aljött az úr , és ítélkezik-1-2D10 és meghalsz, vazzeg.
H.R.K és a A.M.S.D.V.E oszlopos tagja.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: New York Történelme   

Vissza az elejére Go down
 
New York Történelme
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Creatures of New York
» Creatures of New York
» New York utcái
» New York Times
» New York

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Live Role Play Games :: WoD :: Vampires - The Masquerade :: New York Városbővítés :: New York-
Ugrás: