Fantasy-t játszunk

Egyetértek az előttem szólókkal.

És ez így is vagyon rendjén.

Akkor nem kell áttételes választ írni, amikor a következő cselekedeted a másiktól is függ - erősen függ!
Ha visszaolvasol, láthatod, hogy az egyik játékostársad azt hitte, tudja a másik "telefonszámát" - pedig nem...

Ikuno Ajabe írta:

A játékos leírja a többszörös cselekvéseit vagy hosszabb távú terveit és majd a Mesélő eldönti mi valósult meg sőt szerintem kellően rutinos játékosok egymásra épülő cselekvéssorozatot is tud kreálni nem mondom hogy nem megfontoltan kell tenni de lehetséges. Szóval igen is lehessen többszörös terveket szőni persze nem a harcra és a varázslásra gondolok itt. Azzal teljesen egyet értek, hogy csak az valósul meg amire a KM válaszol és leírja a bekövetkeztét a többi nincs elfelejtődött nem volt rá idő nem sikerült stb…

Ezzel egyet értek, a játék nagyon beállna, ha valaki nem írhatná le, mit szeretne csinálni, az más, h a mesélő dönti el, azt valóban meg is csinálta-e. Abban igaza van a KM-nek, hogy annak nincs értelme, hogy a játékos ír egy egész reagot feltételes módban, arra kényszerítve ezzel a KM-et, hogy azt úgy történtnek vegye. De egy pár mozzanatot előre lehetne terjeszteni, nem?

Más, csak azt látjuk, amit a mesélő mond: akkor alkalmankként kaphatnánk egy kis többletinformációt...

Üdvözlet

Akkor a válasz ahogy a mesélő kérte a dühöngőbe. Nekem személy szerint a Második szabályból a pirossal kiemelt résszel van bajom.

’’Második szabály: a környezet, a környezet hatásai.

Környezetbe beletartozik minden, ami körülveszi a játékosokat. Ilyen egy NJK, egy falu, egy sólyom az égen. Ez azt jelenti, hogy az asztal melletti játékhoz hasonlóan, amit nem írok le, az nincs, éppen nem történik, és nem is történt meg.
Tehát, ha egy játékos leír egy cselekedetet, és arra nem válaszolok, akkor számít megtörténtnek, ha az én válaszomban kiérezhető az ő válaszának megtörténte. Ellenkező esetben a cselekmény nem történt meg!
Ezért kérek minden kedves játékost, hogy a válaszában a cselekedeteket pontosan írja le, az eredményt pedig majd megmondom. És addig ne lépjen túl az eseményen, amíg nem kap rá választ, olyat, ami egyértelműen eldönti, hogy mit tud a továbbiakban cselekedni.
Nem tartom tehát helyesnek, ha egy játékos a válaszában állandó válaszutak elé állít, mert csak az
első cselekedete fog biztosan megtörténni, a többi pedig vagy igen, vagy nem. Egy válasz-egy cselekedet! Nem kell tehát a fél világot átutazni egyetlen válaszban, közben megoldani minden problémát!’’

Amikor hosszú átvezető szakaszok vannak mint például utazás vagy hosszabb séta akkor igenis legyenek megengedettek a többszörös és feltételes cselekedetek, hogy ne nyúlfarknyi postokat keljen írjunk mint például ez ’’Jó akkor a hűvös nyárestében a főtéren keresztül elsétálok Phibrával a oldalamon, ha velem tart természetesen a Törött Dob fogadóba ami a kikötőnegyed határán fekszik legjobb tudomásom szerint.’’

A játékos leírja a többszörös cselekvéseit vagy hosszabb távú terveit és majd a Mesélő eldönti mi valósult meg sőt szerintem kellően rutinos játékosok egymásra épülő cselekvéssorozatot is tud kreálni nem mondom hogy nem megfontoltan kell tenni de lehetséges. Szóval igen is lehessen többszörös terveket szőni persze nem a harcra és a varázslásra gondolok itt. Azzal teljesen egyet értek, hogy csak az valósul meg amire a KM válaszol és leírja a bekövetkeztét a többi nincs elfelejtődött nem volt rá idő nem sikerült stb…

Kedves játékosok!

Lassan megérik bennem egy általános leírás, arról, hogy miképpen is lehet fantasy-t mesélni, valamint arról, hogy miképpen lehet fantasy-t játszani akkor, ha az ember gyermeke fórumon teszi azt/azokat. Elsősorban a saját mesémről, a Hírvivőről lenne szó.

Nos, ennek a levélnek a megszületésének oka elsősorban a saját - tessék tehát engem szapulni - merevségem. Ez a merevség már okozott kisebb-nagyobb gondokat a Hírvivő folyamán.

Azt gondolom, hogy a jövőben szeretnénk vita, a háttérben-sértődés, és minden hasonlóan rossz szájíz nélkül játszani. Másodsorban tehát, ezért kell ennek a levélnek megszületnie. Ide le szeretném írni, hogy én miként gondolom a játék menetét. Ezeket a dolgokat szeretném szabályokban rögzíteni. A szabályokat igyekszem egyszerűen és úgy megalkotni, hogy ne legyenek azok kirakva az időnek, hogy ne korrodáljanak el. Lássuk a szabályokat!

Első szabály: a szabad akarat, a szabad cselekedet.

Minden kedves játékos úgy játszik, ahogyan szeretne. Ebből adódóan senki nem mondhatja meg neki, hogy mit írhat bele a válaszaiba. Ennek a szabálynak az a másik oldala, hogy én is tetszőlegesen mesélek, és egy játékos sem befolyásolhat a mese menetében.

Második szabály: a környezet, a környezet hatásai.

Környezetbe beletartozik minden, ami körülveszi a játékosokat. Ilyen egy NJK, egy falu, egy sólyom az égen. Ez azt jelenti, hogy az asztal melletti játékhoz hasonlóan, amit nem írok le, az nincs, éppen nem történik, és nem is történt meg.
Tehát, ha egy játékos leír egy cselekedetet, és arra nem válaszolok, akkor számít megtörténtnek, ha az én válaszomban kiérezhető az ő válaszának megtörténte. Ellenkező esetben a cselekmény nem történt meg!
Ezért kérek minden kedves játékost, hogy a válaszában a cselekedeteket pontosan írja le, az eredményt pedig majd megmondom. És addig ne lépjen túl az eseményen, amíg nem kap rá választ, olyat, ami egyértelműen eldönti, hogy mit tud a továbbiakban cselekedni.
Nem tartom tehát helyesnek, ha egy játékos a válaszában állandó válaszutak elé állít, mert csak az
első cselekedete fog biztosan megtörténni, a többi pedig vagy igen, vagy nem. Egy válasz-egy cselekedet! Nem kell tehát a fél világot átutazni egyetlen válaszban, közben megoldani minden problémát!

Harmadik szabály: harcba bocsátkozni.

Aki harcolni akar - netán kényszerül -, annak meg el kell mondania az első cselekedetét. Teljesen és egyértelműen, hogy mi lenne az, amit szeretne tenni. Megtámadni ilyenképpen, kilökni a lábait ilyenképpen, és a többi...
Példa erre: Kirántom a fegyverem a hüvelyéből és a lovas nyakának szegezem. Ez egy jól meghatározott cselekedet volt. Az eredményt senki nem ismeri, de mégis egyértelműn leírja, hogy mit szeretne tenni a játokos a karakterével.
Ez a cselekedet egy cselekedet legyen, és ne egy gondolat sor! Nem helyes tehát ez a válasz: az elsőbe belemártom a kést, a másodikba belerúgok és lépek a harmadikhoz...
Annyiban kell maradnunk, hogy az elsőbe belemártom a kést. A többit majd a kockák megmondják...

Negyedik szabály: varázsolni.

Minden kedves játékos tetszőlegesen varázsolhat, ha tud. Azonban a varázslás körülményeivel legyen tisztában. Ha valami nem tiszta, akkor tessék megkeresni privátban, ha nem szeretné valaki leírni a válaszban a varázsláshoz szükséges feltételezős választ.
Lássunk erre egy példát: Odalépek mellé, így aura érintésbe kerülünk, tehát a varázslatom sikeres lesz, most akkor engem fog követni a szállásig.
Ilyen nincs. A varázslónak a következővel kell tisztában lennie a varázsláshoz:

• saját aurája, saját képzettsége
  
• a cél(ok) távolsága(i)
  
• a varázslat pontos hatása, varázslási idő, pontos időtartama
  
• az aura kiterjesztésének módja, annak a varázslóra negatív hatásai.
  

Tehát így várom a varázslást, mint olyat:

• megkérdezed, hogy a varázslatod melyik alanya milyen messze van,
  
• meghatározod, hogy milyen aurafajtát használsz (szellem-kéz, vagy zóna)
  
• meghatározod a varázslatot,
  
• megmondod, hogy pontosan mennyi pontba kerül neked ez,
  
• majd imádkozol, hogy sikerüljön
  

A jövőben nem fog létrejönni az a varázslat, aminek a definíciója így hangzik: a felét innen, a felét onnan, és akkor majd megyek a következőre...
Ez elfogadhatatlan! Ha valamilyen információ kell, de nem tudod, akkor tessék érdeklődni, illetve, alkalmazni a második szabályt! Mert, ha pontosan tudod, hogy mit szeretnél varázsolni, akkor nem lesz vita abból, hogy sikerült-e, vagy úgy sikerült-e, ahogyan a varázsló szerette volna.

A későbbiek folyamán ez a levél magamban is minden bizonnyal jobban meg fog érni, és lesznek benne változások is, de a szükség most azt diktálta, hogy gyorsan gépeljem ezt le.

További jó játékot kívánok mindenkinek!!