Sötét Eldar Faj

A Warhammer 40000 képzelt világában a sötét eldák az eldák rokonai, egy
ősi és fejlett elf-szerű fajé. Seregeik sebességben és technológiában
felülmúlják ellenfeleikét, habár gyakran nélkülözik a rugalmasságot.



Ők
a Warhammer Fantasy sötét elfjeinek megfelelői, és általában a sötét
elfeké. Kalózkodásban, rabszolgagyűjtésben és kínzásban lelik örömüket
és a végletekig szadisták. A sötét elda seregek különféle
anti-gravitációs suhanókat és siklókat, mint például Raidereket,
Ravager-eket használnak nagy sebességű támadások indítására. Enyhe
figyelmeztetéssel vagy a nélkül támadnak, egy dimenziók közti
labirintust használva, a Hiperhálót. Ezen keresztül sokkal gyorsabban
és biztonságosabban képesek utazni, mint a többi faj a „hipertéri
ugrás” technológiával.
A sötét eldák különlegesnek számítanak a
Warhammer 40000 többi faja között, mert nem birtokolnak több bolygót,
hanem csak egy nagy és sötét várost: Commorragh-ot. Általában
kalózokként tevékenykednek, néha zsoldosokként.
A sötét eldák, elda
rokonaikhoz hasonlóan fejlett technológiával rendelkeznek, mint például
anti-gravitációs szerkezetekkel, sötét anyagot (vagy anti-anyagot)
felhasználó fegyverekkel, nano-technológiával és pszi energiákat
használó szerkezetekkel. Annak ellenére, hogy pszihikus gépeket
készítnek és használnak, ők maguk nem nyúlnak pszi energiákhoz. A
pszihikusokat játékszereknek tekintik Commorraghban, ami a sötét eldák
őrült, szadista természetéből fakadóan csak fájdalmat és kínt jelent
rájuk nézve.
A Games Workshop elhatározta, hogy különálló seregnek
készíti el a Sötét Eldákat, miután gyakori lett a játékosok között a
„Sötét Elda” seregek gyűjtése, amik csak átalakításai voltak az eredeti
Elda modelleknek, megtartva az Elda szabályokat hozzájuk. Elég
kényelmes és könnyű volt a Sötét Eldák történetvonalát a létező Elda
történethez kapcsolni konfliktus nélkül, rögtön az Elda anyavilágot
elpusztító katasztrófa után.
Történelem
Testvér fajuk, az Eldák
hajdani részeiként az Élvezet Szekták, a Sötét Eldák ősei (Pleasure
cults) okozták a „Bukást” (The Fall).
Mielőtt a Birodalom
felvirágzott volna, az Eldák uralták a galaxist, kik szépséget és
kecsességet hoztak minden világára. Magabiztosan terpeszkedtek hatalmuk
teljében, ezért energiáikat befelé fordították, hogy a tökéletességig
fokozzák képességeiket. Ez a küldetésük, az Ösvény (Path) máig
fönnmaradt.
Fajuk a művészetekben, tudományokban és a
harcművészetben, az érzelmek és érzetek legvégső fokát hajszolta,
cselekedeteik morális vonatkozásait figyelmen kívül hagyva. Az Eldák
Látói (Seers) egy szörnyű következményt sejtve figyelmeztették a népet
az Élvezet Szektákra, azt állítva, hogy semmi jó nem származhat
belőlük. Végül is az Eldák olyan sokat áldoztak fel maguk közül
rituálisan, hogy ez Slaanesh káoszisten megszületését okozta, és
megszületésekor sikolyai lyukat téptek a térbe, az Elda birodalom
közepébe. Csak néhány, a galaxis szélein tartózkodó mestervilág
(Craftworlds) élte túl a kataklizmát. A szakadás a tér szövetében, amit
„Ő, aki szomjazik” (She, Who Thirst) okozott ma is létezik. A
Birodalomban az „Iszonyat Szeme” (The Eye Of Terror) névvel illetik.
Világok
ezrei pusztultak el e miatt, millió és millió Elda halt meg. A kaotikus
zűrzavarban sokan saját testvéreik kezétől pusztultak el, Elda ölt
Eldát. A legenda, ami pontosan leírja, hogy mi történt a „Kínzó
története” (The Torturer’s Tale) néven ismert. Előkészülvén a sejtett
katasztrófára a Látók elképzelhetetlenül hatalmas űrhajókat építtettek,
Mestervilágokat, néhány elérte a bolygók méretét is. Annak ellenére,
hogy sok belőlük túlélte a Bukás idejét és Az Iszonyat Szeme
létrejöttét (a legjelentősebbek: Ilyanden, Biel-Tan, Saim-Hain, Ultwé
és az Alaitoc), néhányat beszívott a hasadék szörnyű ereje. Egy újra
kiemelkedett, az Altansar a 13. Fekete Hadjárat idején.
Idővel a
Sötét Eldák egyre jobban kezdtek szenvedni a „A Szomjúság”-tól (The
Thirst), a mindent felemésztő és folyamatosan növekvő vágytól, hogy más
lények lelkét fogyasszák. Slaanesh, a káoszisten, Az Eldák Nagy
Ellensége, okozza ezt, aki elszívja a még élő Eldák lélekenergiáját. A
Sötét Eldák azért fogyasztanak lelkeket, hogy elhárítsák Slaanesh
hatását, talán azért, hogy enyhítsék szomját, talán azért, hogy
megújítsák saját lelküket. Ha Slaanesh elfogyasztja egy Sötét Elda
lelkét teljes egészében, az meghal. A Sötét Eldák hosszú életűek, de
nem halhatatlanok. A lélekfogyasztás visszafordítja öregedésüket, és ha
folyamatos lélek utánpótlásuk van, akkor nem kell félniük, hogy
természetes halál miatt Slaanesh karmai közé kerülnek. A szükséges
lelkeket a nagyszámú elejtett fogolyból nyerik ki, akiket a
rajtaütéseik során szereznek. A lélekfogyasztás szokása egy
kétségbeesett élt ad a foglyok egyébként egyszerű és rövid sorsához.
Menthetetlenül meg vannak átkozva, halálvágyukat a bensőjüket rágó
félelem motiválja attól, hogy végül még a lelkük is megsemmisül. A
Sötét Eldák, ezek a gonosz kalózok egy dologért élnek, és csak is azért
az egyért
Kínt és Szenvedést okozni mindenkinek, aki nem Sötét Elda.

A
játékban (gondol itt a Warhammer 40000 táblásjátékra) a Sötét Elda
egységek hasonlítanak Elda testvéreikre, de el vannak torzítva, hogy
illjenek gonoszabb természetükhöz. Az egységeik általában nagyon
gyorsak, de legtöbbször csak könnyű páncélzatuk van.

Sötét Elda Lord:
Az
Arkhónok és a Drakónok vezetik a Sötét Elda Kabalokat (klánoknak
felelnek meg) Commorragh-ból csatába. Az Arkhónok ádáz harcosok, kik
könyörtelenül vezetik Kabaljukat a harcba, minden zsákmányt maguknak
követelve. „A Sötét Eldák a hatalmat és az uralkodást hajszolják egész
életükben, és ha elég könyörtelenek és alattomosak, akkor hamar
tekintélyes pozíciókba küzdhetik föl magukat. A Sötét Elda Lordok
rabszolgákért és persze lelkekért vezetik csatákba követőiket, romokba
döntött világokat és valóságos hulla hegyeket hagyva maguk mögött.”
–Codex: Dark Eldar
Sötét Elda Incubi:
Ők egy semleges frakció a
Sötét Eldákon belül, akiket a Lordok bérelnek föl, hogy
nehézfegyverzetű testőreikként szolgáljanak. Egyedül ők viselnek
nehézpáncélzatot a Sötét Eldák közül. Legalább annyiszor van szükség
rájuk, hogy urukat saját hataloméhes követőitől védjék, mint ahányszor
ellenség ellen kell harcolniuk. Nagy alabárd formájú energia
fegyverekkel vannak felszerelve, amik könnyedén vágják át a páncélt.
Sisakjukon idegi kapcsolattal ellátott szilánk-pisztolyok (splinter
pistols) vannak, amiket gondolatirányítással sütnek el. Az első
Incubusnak a Sötét Főnixurat, „Arhra”-hát hiszik, aki eredetileg a
„Roham Skorpiók” templomának (Striking Scorpions Aspect Warriors)
alapítója volt. Ezért a „Roham Skorpiók” különösen gyűlölik az
Incubi-kat, akiket „Bukott Harcosoknak” hívnak.
A Sötét Elda
„Romboló” (Ravager) a sereg nehézfegyverzetű járműve, 3 Sötét lándzsát
szerelnek fel rá általában, amiket egyedileg dezintegrátorokká lehet
fejleszteni. Mint a Sötét Elda „Rabló” (Raider) ez is könnyen van
páncélozva, ezért nem lehet egy támadás vezetését rábízni.
A Sötét
Elda „Rabló” (Raider) egy könnyű csapatszállító jármű. 10 fő
szállítására képesek, elképesztően gyorsak, de nagyon sérülékenyek.
A
Haemonculusok a Sötét Eldák kínzómesterei. Megbecsült személyeknek
számítanak a Sötét Elda társadalomban és a kínokozást tarják a
legfelsőbb művészetnek mind közül. Tartozhatnak egy Sötét Elda Lord
személyes kíséretéhez, vagy vezethetnek saját csapatokat.
A
„Groteszkek” eltorzult, deformált testű Sötét Eldák, akik testük
elfajzását saját kínvágyuknak, vagy egy Haemonculus különös figyelmének
köszönhetik. Csatában nem éreznek sem félelmet, sem fájdalmat.
„Wych-ek”
a Sötét Eldák gladiátorai. Arénákban vívnak párbajokat egymással,
idegenekkel, vagy „hipertéri szörnyekkel” (warpbeasts). Csak kevesen
élik túl első csatájukat, de azok gyorsan tanulnak. Vezetőjük, a
Succubus uralkodik felettük. Ők a közelharc mesterei, hisz egész
életükben gyakorolják. Különféle harci-drog keverékeket használnak,
hogy növeljék teljesítményüket a csatamezőn.
A „Sötétlakók”
(Mandrakes) olyan Sötét Eldák, aki teste a lopakodáshoz idomult. Ügyes
beszivárgók, akik az árnyékokból csapnak le meglepetésszerűen, és
egyszerűen széttépik áldozataikat. Árnyékbőr borítja testüket, ami
valószínűleg hipertéri hatás, ezért hihetetlenül nehéz észrevenni őket,
ha lopakodnak. Gyakran kannibálszokásokat követnek és elkülönülten
élnek a többi Sötét Eldától.
Sötét Elda Hellionok tulajdonképpen
Wychek, akik suhanódeszkákon száguldanak a harcba, mielőtt még az
ellenségnek akár esélye lenne az ellentámadásra. „Pokolpengékkel”
harcolnak (Hellglaives), amik kéthegyű lándzsák beépített
szilánk-puskával (splinterrifle). Általában a fősereg előtt
bocsátkoznak harcba.
A Sötét Elda „Korbács” (Scourge) egy
áramvonalas jetpackkel van fölszerelve. Más seregektől különbözően,
akik jetpack-es harcosai közelharc orientáltak, ezek a katonák
nehézfegyvereket használnak, gyakran üsd-és-fuss (hit- and-run)
taktikával kombinálva az ellenség nehézgyalogosai és harcjárművei ellen.
A
„Hiperrém”-eket (Warp-Beasts) a Wychek fogják be, ezek a Sötét Eldák
rabszolgái által tapasztalt félelem és kín megtestesülései. A extrém
ragadozó természetük van, bármit megtámadnak, amit csak látnak. Gyakran
egy „Sötét Elda Rémidomár” (Beastmaster) tereli őket a harcba, hogy a
ténylegesen kijelölt célpontot támadják meg.
A Sötét Elda
„Fosztogatók” (Reavers) rohamsiklókat a Wych szekták használják gyors
közelharci rajtaütéseikhez. Távolsági fegyverekkel is fel van szerelve,
hogy a közelharc előtt „felpuhítsák” az ellenség arcvonalát.
A Sötét
Elda „Holló” (Raven) is egy rohamsikló két „sötét lándzsával” (Dark
Lances) és egy szilánk-ágyúval (Splinter Cannon) fölszerelve.
Leggyakrabban az ellenséges nehéz járműveket pusztítják el vele
először, hogy a sereg többi része szabadon mozoghasson. Ha befejezték
fő feladatukat, folytatják az ellenség gyalogságával.
A „Sötét Elda
Pengeszárny” (Razorwing) valójában egy „Sötét Elda Holló” egy másikkal
összekapcsolva, de annak fegyverei hátrafele néznek. Két iker csövű
„szilánk ágyúval” és egy „sötét Lándzsával” tizedeli az ellenséget.
A
„Sötét Elda Talos” egy nagy gyilkológép, a Haemonculusok találmánya, a
„Rettenthetetlenekre” (Dreadnought) hasonlít. Két erős karommal van
fölszerelve és egy speciális távolsági fegyverrel a „Talos
Fullánkjával”, amivel célzás nélkül találomra, őrülten szórja a
lövedékeket. Gyalogság és járművek ellen egyaránt bevetik.

Neves Sötét Eldák
Asdrubael Vect, a Fekete Szív Kabal legfőbb Lordja
Az
egyik legnagyobb hatalmú Sötét Elda vezér, ő alapította „Commorragh”-ot
a „Bukás” után. Sokan próbálták már átvenni a helyét, de mindegyikük
meghalt. Vect egy speciálisan módosított „Rombolón” (Ravager) megy
csatába testőreivel együtt, a „Pusztítás Trónusán”
Kruellagh, a Hitvány
Ő
az egyik legkevésbé tisztelt Kabal Arkhónja, a „Belezőké”. Ez a
gyilkolás utáni csillapítatlan vágya miatt van, és ezért nem ejtenek
olyan sok foglyot, mint a többi Kabal. Különleges fegyvereit
„Léleknyúzóknak” nevezi. Ezek a karjába beépített két üreges cső,
amikkel kiszívja áldozat testnedveit. (Érdekesség: Nevét valószínűleg
Szörnyella de’ Frász angol neve ihlette „Cruella de Vil”)
Lelith Hesperax, a Halál Úrnője
A Viszály Wych szekta vezetőjeként az egyik legjobb, ha nem a legjobb Wych. Ő a legtiszteltebb arénaharcos egész Commorraghban.
Drazhar, a Pengék Mestere
Egy hihetetlenül képzett Incubus. Jellegzetessége a két fogazott pengéjű tőre, a „Kibelezők”.
Urien Rakarth
Urien
Rakarth Commorragh mester Haemonculusa. Régen még volt motivációja
„munkájában”, de ma már csak a Szenvedés és a Kín iránti
megszállottságát elégíti ki vele. Az ő kreációi a förtelmes „Über
Groteszkek”.
Nyakazó, A Sötétlakók Bajnoka
Nagyon keveset tudni
róla. Még egy pár mesterséges keze van, és csillapíthatatlan sóvárgása
a frissen kiontott vér után. A fegyvere után nevezték el „Nyakazónak”.
A szóbeszéd szerint búvóhelyét legalább ezer koponyából építette föl.
No’Kai, A Fájdalom Lánya
Ő
volt Asdrubael Vect, előző ágyasa és személyes testőre, de valamiért
kitaszította a Kabalból. Kényszerű száműzetése miatti dühében, egy nagy
sereget vezetett a Medusa V-re, rabszolgákat szerezni Asdrubael többi
követőjét lefizetni, hogy segítsenek végrehajtani egy puccsot ellene.
Azonban pont saját követői árulták el, mikor visszatért Commorraghba.
Sorsa azóta ismeretlen.