Birodalmi felszerelések( szükséges ellátmány)

Felszerelések

Az
Imperium egy hatalmas, galaxis-méretű Birodalom a Games Workshop
képzeletbeli, Warhammer 40.000 univerzumában. Különböző fegyveres
szervezetek léteznek a katonaságon és a rendőrségen belül és a
fegyverek többségét általánosan használják sok ilyen szervezetben. A
teljesség ígénye nélkül ilyen szervezetek az Űrgárdisták, a Birodalmi
Gárda, az Adeptus Mechanicus, az Inkvizíció három ága, az Adeptus
Arbites és a Csatanővérek rendje.
Az alább olvasható információk
főként a Warhammer 40.000 szabálykönyvekből és a második kiadású
Wargear könyvből származnak. Néhány fegyver leírásánál felhasználtuk a
Necromunda szabálykönyv első kiadását, mely alapos leírást tartalmaz a
Warhammer 40.000 különböző fegyvereiről. Néhány fegyver leírását
kódexből vettük, úgymint a különböző Űrgárdista rendházak kódexei, a
Birodalmi Gárda kódexe, illetve az Inkvizíció kódexe.
A fegyverek
hatásainak leírásához felhasználtunk továbbá Warhammer 40.000
videojátékokat is, mint például a Dawn of War, illetve kiegészítői.


Személyi felszerelés (Personal equipment)

Páncélzat (Armour)

Hálópáncél (Mesh armour)
Szénszál-kerámia
kompozit öltözet, melyet a Birodalmi Gárdának fejlesztettek ki a 31.
évezredben. Manapság a bolyvárosok bandáinak gyakori viselete.

Flak páncél (Flak armour)



Nagy
szakítószilárdságú szövetből készített páncél, melyet mellényként,
ujjatlan dzsekiként a felsőtest védelmére hordanak. Kellemetlen viselet
és ezért népszerűtlen is, habár olcsó és tömeggyártása könnyű.
Valójában egyedül repesz és kiskaliberű fegyverek ellen véd
(pokolpuska, sorozatvetők és impulzuspuskák már átviszik). Emiatt nem
biztos, hogy kelendő lenne, de tetszik - nem tetszik, a Birodalmi
Gárdisták nem kapnak mást.

Héjpáncél (Carapace armour)
Keramit
-vagy műanyaglemezkékből összeállított páncél, mely épphogy csak követi
a test vonalát. Főként a felsőtestet és a vállakat védi, de külön
részek védik a lábakat és sisak is jár hozzá, de létezik a teljes
testet takaró változat is. Súlya miatt viselői közül a legtöbben sokkal
jobb kondiban vannak, mint flak páncélt viselő társaik. A béke
időszakai és kiképzés alatt sok Űrgárdista ölti magára ezt a páncélt; a
várakozás ideje alatt ezt tartják a megfelelő öltözéknek. Az Űrgárdista
Felderítők is csak ilyen páncélt kaphatnak, mivel még nem eléggé
értékesek az energiapáncél viseléséhez, és a Feketehámjuk (Black
Carapace) még nem fejlődött ki, ezért képtelenek is lennének az
energiapáncél viselésére. A héjpáncélt hordják a Birodalmi
Rohamosztagosok, Kasrkin osztagok, és más fejlett Birodalmi Gárda
ezredek, mint például a Harakoni Sólymok (Harakoni Warhawks).

Energiapáncél (Power armour)



Talán
az Űrgárdisták legmarkánsabb jellemzője az energiapáncél,
keramitlapokból és rostgöngyölegekből álló öltözet, mely szervókkal
követi a viselője mozgását és kiterjeszti az Űrgárdista amúgyis
emberfeletti erejét, és emellett átfogó védelmet nyújt az olyan
ellenséges tűz ellen, mely egy egyszerű emberi lényt megölne. A
Feketehám segítségével kapcsolódik az Űrgárdista idegrendszeréhez.
Nyolc ismert változata létezik.
- Mk1 Mennydörgés mintájú
energiapáncél (Mk1 Thunder Pattern Power Arrmour). A legelső
energiapáncél. A Szent Terrát megfertőző technobarbárok által viselt
páncélból fejlesztették ki a Küzdelem Korának vége felé (Age of
Strife). A Császár azon hadjárata alatt viselték, amikor visszafoglalta
és egyesítettet a Terrai naprendszert, még a Nagy Kereszteshadjárat
(Great Crusade) előtt. Semmiféleképpen nem az Űrgárdisták kizárólagos
privilégiuma volt ezt hordani, valójában a Császár ellen harcoló
technobarbárok hordták, valamint a Császár seregei még jóval az első
Űrgárdisták létrehozása előtt. Ezt még földfelszíni harcra tervezték,
ezért nem teljesen zárt, így nem lehet vákuumban is viselni. Egyedül a
felsőtestet erősíti, ennek oka, hogy a Terra meghódításának idején a
távolsági fegyverek gyártása technológiai problémák miatt nehéz volt,
ezért csupán a viselője felsőtestének erősítése volt a cél. Nevét a
villám jelről kapta, mely a Császár szimbóluma volt, még a kétfejű sas
előtt.
- Mk2 Kereszteshadjárat mintájú energiapáncél (Mk2 Crusade
Pettern Power Armour). A Küzdelem Korának végén fejlesztették ki, és az
Imeprium hajnalán használták, amikor a Császár megindította
kereszteshadjáratát az emberiség elvesztett világainak
visszafoglalására. Teljesen zártra tervezték, létfenntartó rendszerrel,
melynek segítségével az Űrgárdisták már a mélyűrben is vagy ellenséges
atmoszférájú és környezetű idegen világokon is harcolhattak. Körkörös
páncélgyűrűkből épült fel, melyek egymás alatt és fölött kapcsolódtak,
ezzel igen könnyűvé téve javításukat. Ezeket a különleges ereklyéket
mind a mai napig őrzi néhány Rendház és ünnepi ceremóniákon veszik elő,
valamint a Bajnokoknak adják őket. Gyakran keresztes páncélnak is
hívják.
- Mk3 Vas mintájú energiapáncél (Mk3 Iron Pattern Power
Armour). Gyorsan rájöttek, hogy az űrhajók szűk folyosóin vívott harcok
nagyon veszélyesek. A Vas páncél nagyobb védettséget biztosít a
viselőjének. Az elülső páncél sokkal vastagabb (jobb védelem), de
hátulról gyengítettek a páncélon, hogy kompenzálják a súlytöbbletet. Az
ék formájú sisak (hogy lecsússzon róla a lövedék) szolgált alapjául a
jellegzetes Corvus csőrös sisaknak.
- Mk4 Maximus mintájú
energiapáncél (Mk4 Maximus Power Armour). A Nagy Kereszteshadjárat
alatti Mk2 páncél leváltására tervezték. Ez volt az első olyan típus,
mely már sok olyan elemet is tartalmazott, melyek a későbbi páncélok
főbb elemei. Ritka idegen eredetű anyagokból készítették, és nem sokkal
kifejlesztése után tört ki a Horus Eretnekség. Több elszigetelt rendház
volt kénytelen rájönni, hogy a sérült páncélzat javításához szükséges
anyagokkal nem rendelkeznek, ezért kisebb csatákban is javíthatatlan
sérüléseket szenvedtek.
- Mk5 Eretnekség mintájú energiapáncél (Mk5
Heresy Pattern Power Armour). A Horus eretnekség alatti utánpótlási
problémák megoldására találták ki. Elérhető alapanyagokból gyártották,
és fenntartása is könnyű volt. Szinte minden katona használt különböző
tüskéket a páncélrétegek összetartására, ezért a szegecsek szinte
minden páncélon megjelentek. Idővel a szegecsek hagyományossá váltak a
sisakon, a lábakon és a bal vállpáncélon. A felhasznált anyagoknak
köszönhetően a páncél könnyen túlmelegedett, és sok Űrgárdistának
kellett a hátizsák energiáját lekapcsolnia, hogy megakadályozzák a
túlmelegedést.
- Mk6 Corvus mintájú energiapáncél (Mk6 Corvus
Pattern Power Armour). Ez a klasszikus változat a Horus Eretnekség
idejére vezethető vissza, és még ma is sok korabeli Rendház használja.
Könnyen felismerhető a csőr formájú sisakról, és a szegecselt
auto-reaktív bal oldali vállpáncélról. Ezt a típust becézik
„darázspáncélnak” vagy „csőrikepáncélnak” is, és a második kiadású Ork
kódexben az Ork nyelv szótárában az Űrgárdisták beceneve a „Csőrikék”.
Ez volt a GW által kiadott első Űrgárdista figurák páncélja, és nem
kapta meg az Mk6 terminológiát egészen a Mark 7 megjelenéséig.
- Mk7
Aquila mintájú energiapáncél (Mk7 Aquila Pattern Power Armour), vagy
másnéven Császár (Imperator) páncél. Jelenleg a legtöbb Űrgárdista
rendház által használt energiapáncél. Könnyen felismerhető a
félelmetesen kinéző adóvevőről (Vox Caster) (külső hangszóró), és az
Imperialist (szárnyas koponya) mintázó mellvértről, melyet
többféleképpen is neveznek, mint például Armorum Imperator vagy
„saspáncél” („Aquila” a neve a Birodalmat szimbolizáló kétfejű sasnak).
Az Aquila sisak egy másik változata is ismert, mely abban különbözik a
hagyományos sisaktól, hogy a külső hangszóró körül egy páncélozott
borítás fut.
- Mk8 Kóbor mintájú energiapáncél (Mk8 Errant Pattern
Power Armour). Ez egy továbbfejlesztett Aquila páncél, mely abban tűnik
ki, hogy egy kiemelkedő gallér fut végig az elülső páncél elején a
kábelezésnél. Ilyen típusú teljes páncél sosem látható, habár egyes
részeit viselik a tisztek és veteránok a csatamezőn.

Mk6-tól
Mk8-ig a páncélok rugalmas alkalmazhatóságukról híresek. Teljesen
megszokott dolog, hogy a legtöbb Űrgárdista rendház kombinálja a az
eredetileg három vagy négy különböző páncél alkatrészeit, melyeket a
halott testvéreik páncéljaiból emelnek ki. Az Mk7-est elvileg direkt
ilyen cserélhetőre tervezték.
A Csatanővérek és néhány magas rangú
Inkvizíciós tiszt szintén használ energiapáncélt, azonban ezek nem úgy
kapcsolódnak viselőikhez, mint az Űrgárdisták esetében, ezért nem is
annyira hatékonyak.
A fentiek standard energiapáncélok.
Parancsnokok, Káplánok, Könyvtárosok, Inkvizítorok és más fontosabb
karakterek hozzáférhetnek egyéb különleges változatokhoz is. Az ősi
páncélt (Artificier Armour) az elérhető legjobb minőségű anyagokból
állítják elő. Ez a taktikai dreadnought páncélhoz (Tactical Dreadnought
Armour) hasonló védelmet nyújt (lásd alább), de nagyobb szabadságot
nyújt, vagyis a viselője ülhet motorra, vagy viselhet rakétahátizsákot
(jump pack). Ilyen páncélt csak karakterek hordhatnak, Techgárdisták
(Techmarines), Veteránok, és a Rendház Bajnokai. Az Ultramarine
Becsületgárda (Honour Guard) tagjai is hozzáférnek csakúgy, mint a
Fekete Templomosok (Black Templars) Császári Bajnokai (Emperor’s
Champion). A páncélt gyakran kombinálják glóriával (Iron Halo) és
rakétahátizsákkal (Jump Pack).

Terminator páncél (Terminator armour)



Lásd. Taktikai Dreadnought páncél (Tactical Dreadnought Armour)
A
taktikai dreadnought (terminator) páncél közelharchoz lett
kifejlesztve, ahol a puszta erő sokkal fontosabb, mint a mozgékonyság.
A technológiát eredetileg űrhajók legénységének fejlesztették ki, hogy
a légüres térben, illetve nehéz körülmények között végzendő munkájukat
segítsék. Kombinálták az energiapáncél technológiájával, és születése a
Nagy Kereszteshadjárat idejére tehető. Remélték, hogy ez felváltja az
energiapáncélt, de a kisebb mozgékonyság miatt végülis letettek erről.
Külső
váza plasztacél-kerámia, mely szervók közreműködésével segíti
tulajdonosa ideg –és izomrendszerét, a jobb mozgás érdekében. A
Birodalmi arzenál legnehezebb páncélja, hihetetlen mértékű
igénybevételnek ellenáll, és a csatamezőn mobil nehézfegyver
platformként funkcionál. A legtöbb Űrgárdista Rendház első százada
kiterjedten használja, és csak azok az Űrgárdisták juthatnak hozzá,
akik kiérdemlik a Crux Terminatus-t. Azt mondják, hogy a Császár saját
páncéljának egy darabkája van beépítve a Crux Terminatusba.
Kevésbé
gyakran az Inkvizíció magas rangú vezetői is viselnek terminator
páncélt. Az Ordo Malleus tagjai is láthatóak hasonló páncélzatban.

Implantok (Bionics)
Sérült
vagy hiányzó testrészek pótlására alkalmas mechanikus alkatrészek. A
sérült végtagok pótlásától kezdve az emberi test radikális
megváltoztatásáig sokfélék lehetnek. Az Adeptus Mechanicus gyakran
cseréli szerves testrészeit mechanikus végtagokra.

Álcaruha (Cameleoline)
Különleges öltözet, melyet a Birodalom különleges erői használhatnak álcázásra.

Dilibogyó (Frenzon)
Gyűjtőfogalom
azokra a pszichoaktív drogokra, melyeket szándékosan vagy akaratán
kívül a recipiensbe injekcióznak, hogy pszichológiai állapotát
manipulálják. Csak néhány Birodalmi egység használja.

Rakétahátizsák (Jump Pack)
Nagydarab,
irányított hajtóművek, melyet egy egyszerű katona a hátára csatolhat,
főleg az Űrgárdisták vagy Csatanővérek, akik a hátizsákjuk helyett
teszik fel. Képesek óriási ugrásokra, így viselőiket gyorsan
közelharcba juttatva. Ezért rohamcsapatok használják, főként az
Űrgárdista Rohamgárdisták (Assault Marines), és a Csatanővérek
Seraphimjai. Az ilyen csapatokat gyakran dobják le Thunderhawk
szállítójárművekről egyenesen a csatába, mely esetben a rakétahátizsák
antigrav ejtőernyőként funkcionál.

Orvcsomag (Med-pack)
Egy
egyszerű orvosi táskától a diagnosztizáló számítógépig az orvcsomag a
felcser munkáját segíti a csatatéren megsebesült vagy beteg katonák
gyógyításában. Néha a különösen veszélyes háborús övezetekben a
felcsereknek úgy kell összefusizniuk az orvosi felszerelést és
könyörögni gyógyszerekért az egészségügyi állomásokra és elcsípni a
felszerelést szállító hajókat.
A Narthecium olyan felszerelés,
melyet az Űrgárdista gyógyítók alkalmaznak, és teljesen automatán
működnek. Olyan gyógyszereket és felszerelést tartalmaz, melyet az
Űrgárdista robosztusubb testfelépítéséhez méreteztek, ezért egy átlagos
emberre veszélyes is lehet. A Reductor lehetővé teszi a gyógyító
számára, hogy az elesett Űrgárdista sarjmirigyét kioperálják és
visszavigyék a Rendházhoz.
A Csatanővérek Ápolónője az Űrgárdista
Narthecium kisebb változatát használja, mely az átlagos ember
testfelépítéséhez méretezett, és az Inkvizíció alkalmazásában akár
kínvallatásra is alkalmas. A Birodalom szolgái közül sokan lehetnek
hálásak ennek a szerkezetnek, de a Birodalom ellenségei közül soknak
vannak kellemetlen élményei ezzel kapcsolatban.

Szervókar (Servo-arm)
Az Adeptus Mechanicus tagjai által használt különleges eszköz, melyet mechanikus szerkezetek javítására használnak.

Célzóberendezés (Targeter)
Néhány
elit Birodalmi Gárdista és Űrgárdisták használják. Általában egy
lőfegyverhez csatolt távcsőként jelenik meg. A játékban az ezzel
felszerelt egységek lemérhetik a távolságot köztük és célpontjaik
között.

Teleport jeladó (Teleport homer)
Egy jelet generál,
melyet elkaphatnak a teleportáló egységek, így növekszik az esélye
annak, hogy pontosan oda érkeznek a célponthoz, ezzel együtt a túlélés
esélyei is megnőnek.

Teleport (Teleporter)
Még jóval a Horus
Eretnekség előttre visszavezethető technológia, melyet még mindig
használ az Imperium, habár ritka és értékes eszköz. Még a
legtapasztaltabb Birodalmi parancsnokok sem bíznak benne teljesen, mert
egy meghibásodás végzetes lehet. Főként az Űrgárdisták használják
rohamokhoz. Gyakran csatahajókon található meg, mert egy ember méretű
dolog célba juttatásához óriási energiára van szükség. Használatuk
gyakorlatilag csak a Terminátorokat érinti, néhány kivétellel, mint
mondjuk a Szürkelovagok. Egy emlékezetes balesetet szoktak emlegetni a
teleportálás veszélyeivel kapcsolatban: Haddrake Tor ostromát. A Káosz
pusztító erői eltérítették az ostromló Császári Ököl (Imperial Fists)
Terminátorok teleport jeleit, és ezért az Első Század sok Terminátora
veszett oda akkor, amikor egy sziklában materializálódtak. Itt halt meg
a kapitányuk is, Kleitus.

Adóvevő (Vox-caster)
Kommunikációs
berendezés, hasonló a rádióhoz, mely méretét tekintve lehet akkora,
hogy sisakba beépíthessék, de akár egy parancsnokság masszív
berendezéseként igen nagy méretű is. Általában egy raj vagy szakasz egy
rádiós egységen keresztül tartja a kapcsolatot a parancsnoksággal, és
kisebb készülékekkel az egyes emberek között. Parancsnoki egységek egy
sokkal összetettebb változatát használják, melyet vezérlő adóvevőnek
(master vox) neveznek. Ezek egyszerre több frekvencián képesek adni és
venni, ideálisak több raj műveleteinek szimultán koordinálására.
Bármilyen rádiós kapcsolat hiányában a katonákat megtanítják különböző
jelzések leadására.
Az Űrgárdisták és a Csatanővérek (valamint az
Inkvizíció és az Adeptus Mechanicus magas rangú tisztjei) miniatűr
adóvevőkkel rendelkeznek, melyeket az energiapáncélba építettek be
(vagy koponyába az Adeptus Mechanicus esetében). Ezek közül a legtöbb
rövid hatótávolságú és csupán szakaszok közti kommunikációra alkalmas.

A Birodalmi Gyalogos Alapvető Lelkesítője (The Imperial Infantryman’s Uplifting Primer)
A
Birodalmi Gárdában minden gárdista alapfelszereléséhez hozzátartozó
könyvecske, mely tele van imákkal és a gyalogos által végrehajtandó
alapvető feladatok leírásával. Szabályozások és űrlapok úgyszintén
részei a könyvnek, melyet minden gyalogosnak magánál kell hordania.
Általában bátorítják őket arra, hogy memorizálják a könyv nagyját, míg
az elégedetlen ezredeknél csak „vécépapírnak” nevezik (és esetenként
annak is használják). A könyvecskét eredetileg a Black Library adta ki
(már nem nyomtatják), melynek néhány fejezete finom öniróniával íródott
egy lojális, ámde elégedetlen Gárdista írótól. Ilyen fejezet például a
„A Komisszár kötelessége”