Amíg telibe találsz.... ( Játéktér )

Edward /Az utcákon /
2008. szept. 3. Hétfő. 09.05.

A kollégáid nem néznek rád, csak lopva mikor kilépsz a főnök irodájából. Nem kérdeznek, de érzed feszültség van a levegőben.
Míg a gépeddel foglalkozol, Eric lép az asztalodhoz. Tudja ő az egyetlen tán akit akkor sem hajtasz el ha nagy baj van. Túl sokszor segítettetek már egymáson.
- Na mi van..kirúgott ? - kérdezi könnyedén. Ám érzed ideges kissé.

A kocsidba ülve a hűvösödő szél meglebbenti a szélvédőre simuló halványlila cédulát. Elfújni nem tudja mert gondos kezek az ablaktörlő alá csíptették. Három szó van ráírva cirkalmas, elegánsan jobbra dőlő betűkkel. "Ne késsen el !!!"
Ki sem kell szállnod, a cédulát az utastér felé fordították, így elég felnézned csupán.
A borítékban ott lapul pontosan húsz darab vadonatúj százas.
" Fodrász...elegáns ruha...s valami ajándék" fut át a gondolat benned.
Az órára pillantva 09.05. s neked 13.00 -ra pontosan a Peregrinus Hotelben kell lenned.

Tárgy: Re: Amíg telibe találsz.... ( Játéktér ) Kedd Jan. 20, 2009 1:57 pm

KM /Theta Technologies/

Jacq. Ráadásul érdekes hangsúllyal. A főnök fél vagy tart tőle? Ennek jó lesz utána járni. Bólintok, aztán a borítékkal a kezemben kimegyek az irodából. A levél nagyon piszkálja a fantáziám. Vajon mi lehet benne? Viszont itt nem nyithatom ki, az egész épület tele van kamerákkal. Még valakinek eszébe jutna így megtudni mi állt a levélben. Vagy ez csak paranoia? Lehet.
Első lépésként visszamegyek a gépemhez és kilépek az éppen futó programokból. Aztán kikapcsolom a gépet is és elindulok a kocsimhoz. Sűrű napom lesz én már látom. Ahogy haladok a világos sokablakú folyosókon és lépcsőkön - a liftet nem szeretem - végig azon gondolkozom, mi mindent kell ma csinálnom. A fodrászt például biztos kihagyom. Majd kérek egy fésűt Selentől, elvileg úgyis együtt ebédelünk.
Ilyen gondolatok között huppanok be a kocsi ülésére. És most lássuk a medvét. A papír sima felülete siklik az ujjaim között, ahogy játszom a borítékkal. Fontos leveleket soha nem bontok ki azonnal. Kell egy kis lelkierő mielőtt beleolvasnék, arra az esetre ha rossz hír. Ne adj isten életekről van szó. Mondjuk az enyémről.
Lassan kibontom a borítékot és élvezem a feszültséget, amit a lassú mozdulatok keltenek bennem, mielőtt olvasni kezdenék. Aztán nem bírom tovább és gyors mozdulatokkal nézek a borítékba.

Edward /Theta Technologies - A főnök irodája/
2008. szept. 3. Hétfő. 08.35

Egyre feljebb húzott szemöldökkel hallgat téged, majd végigmér.
- Nos látszik... - utal arra, hogy valóban úgy nézel ki, mint aki az autóban éjszakázott - maga egy jóeszű gyerek de igazán beújíthatna egy stylist -ot. - sóhajt fel. Majd benyúl a fiókjába és elővesz egy lezárt borítékot. Eléd dobja lazán. A boríték a holtpontján billeg az asztal és a semmi közt.

- Ezt a vezér küldi ...névszerint magának - mondja kis megvetéssel - most elhordja az írháját mielőtt a vérnyomásom a megengedett fölé emelkedik - fúj egy nagyot - és vesz egy tisztességes öltözetet, valamint átlépi egy fodrász küszöbét és legalább megfésülteti magát, de ennél még az is jobb lenne ha katonás egyenfrizurát nyíratna - mondja lassan vérbe boruló tekintettel.
- Majd vesz egy doboz bon bont vagy virágot vagy amit akar és elmegy a Peregrinus Hotelbe és együtt ebédel Jacq -kal ! - vágja ki úgy a nevet mintha a legfelsőbb hatalmat emlegetné.
- Név szerint kérte magát.. ő a Hi-Tech Controls egyik főrészvényese. - dörgi dühösen.

Rájössz hogy tán nem is rád pipa, hiszen az a cég a főkonkurenciátok. A főnök folytatja.
- Ha átcsábítja a másik cég akkor hajlandó vagyok a fizetését megduplázni, de egy huncut vassal sem adok többet ennél - dörgi egyre jobban hörögve - s most menjen..s legyen pontos ! Pontban egy órakkor várja magát Peregrinus Hotelben.... takarodjon...kifelé - suttogja elhalóan, a feje lassan lilában játszik. A fiókjában kotor eszevesezetten s kivesz egy fiolát. Egy szem gyógyszert kiráz, és víz nélkül nyeli le. Majd hátrarogy a székében. Ismered már. Félóra és kutya baja. De érzed jobb ha sietsz mielőtt valóban rosszul lesz.

Tárgy: Re: Amíg telibe találsz.... ( Játéktér ) Kedd Jan. 06, 2009 9:33 pm

KM /Theta Technologies/

Ha az embert csókkal ébresztik, hajlamos azt képzelni hogy ezt a napot semmi nem ronthatja el. Én is túl optimistán álltam hozzá az újabb hétfőnek, ahogy egy szerelemtől fűtött "Jó reggelt"-et leheltem Selen ajkára.
Elkésünk? Ugyan, dehogy! Már elkéstünk. Én ezt már akkor is tudtam mikor roham tempóban kezdtünk el öltözködni. A vetkőzéses rész sokkal jobb volt az este. Vajon hogy csinálja hogy kapkodja magára a ruháit és közben az enyémeket is a kezembe adja? Ez a tökéletes munkamegosztás. Én úgy értek a fegyverekhez, ahogy ő a ruhákhoz. Hát nem idilli?
Mire beértem, már negyed kilenc volt, én pedig reménykedtem hogy senkinek nem tűnt fel a késés. Mivel hétfő van, természetes hogy a remények csak megcsalják az embert. Ahogy arra Eric is rámutatott, a főnök már keresett és tajtékzik a dühtől. Na, jó, ez talán túlzás, de bizonyára nem boldog. Kéne valami indok. Kéne valami indok. Kéne.
Még akkor is az indokon járt az eszem, amikor bekopogtattam az irodába. Kopp-kopp. Ahogy az illedelmes dolgozóhoz illik. Telefonált, szóval csak intett egy dühös szemvillanás keretében, hogy jöjjek be.
Hát bementem. Aztán félszeg ácsorgásra váltottam és vártam. Nem kellett sokáig csinálnom, mert dühösen csapta le a telefont.
- Na merre is jártál? - nekem szegezte a kérdést. Csak így, egyszerűen. Semmi köntörfalazás, semmi üvöltözés, csak egy kérdés. Legalább megkaptam a lehetőséget hogy kivágjam magam. Valahogy.
- Hát...izé...Ne haragudj, csak volt egy kisebb családi zűr és a kocsiban kellett éjszakáznom. Tudom hogy nem érdekelnek a magánéleti problémáim, nem is csinálok belőle rendszert ígérem. Szóvalizé...mennék vissza dolgozni. Ha nincs más.
Mi tagadás, a nappali munkám ideje alatt a húzd-meg-magad-és-tűnj-ártalmatlannak elvét követem, úgyhogy igyekeztem minél ártalmatlanabbnak tűnni és gyorsan visszaiszkolni a saját, különbejáratú céges gépemhez. Miért érzem úgy hogy nem úszom meg ilyen könnyedén? Remélem rosszul érzem.
Szépen csendben várok. Elnéző mosolyt, dörgedelmeket, vagy egy fiókból előrántott fegyvert, végülis mindegy, valamilyen reakciónak következnie kell. Valamilyennek.

Edward /Motel Bellievielle/
2008. szept. 2. vasárnap éjjel 24.02

Csend van. Leszámítva egy részeg gajdolását a motel egyik szobájából, majd egy sor dörömbölés és kiabálás, mire a gajdolás abbamarad. Valahol a közelben horkol valaki. Majd az ajtó előtt elsétál két férfi, az egyik horkantva röhög föl. Aztán ajtócsapódás, majd marad az egyenletes tompán hallatszó horkolás. Percekig nyugalom.
Az ajtó kilincs határozottan mozdul..lenyomódik és semmi. Aztán újra... és megint semmi.. halk dühös kis hang. Aztán szép lassan hajlik a kilincs szára, s apró nyögés odakintről. Majd az ajtó tok reccsen alig hallhatót. A következő pillanatban sarkig vágódik az ajtó.
- TADAAAAM ! - hallod Selen diadalittas hangját. Büszkén áll a küszöbön. Csillogó szemmel néz maga elé.
- KUSS LEGYEN MÁÁN !!! - hallasz egy üvöltést valamelyik szobából. Selen gyorsan besiklik, és becsukva az ajtót, a rémültet játszva nekidől. Majd hogy semmi sem mozdul, nagyot fúj megkönnyebbülten. Beljebb jön.
- Igazán bájos környék... - jegyzi meg - a néni is elég rémült volt mig rá nem csuktam a taxiajtót. Futva jöttem vissza az alig két sarokról. Csak ketten fütyültek utánam. A portás meg úgy nézett rám, hogy azt hittem személyit kér és hívja a yardot. - néz rád kissé megrovóan. Még piheg a futástól, és látod hogy mindenkivel találkozott, csak az álom manókkal még nem. Nagyon fel van dobva.
- Biztos hogy ez volt a legromantikusabb hotel mára ? - lép hozzád egész közel és vadul megcsókol, majd hátra hajlik kissé, hogy a szemedbe tudjon nézni. A szemöldöke összeszalad egy barázda jelenik meg a homlokán.
- Mondd hogy öregszem és csak kérni akartam...de nem úgy volt hogy a zuhany alatt vársz ? - kérdi s kissé félrefordítja a fejét erős töprengtében. aztán gombolgatni kezdi az inged s le is szedi rólad. Hevesen a válladba harap halkan mordulva, aztán felkuncog.
Az inget a kabátodra dobja s nem jegyzi meg hogy rendetlen volnál. Ledobja a farmerdzsekijét, s kibújik a kis tpoból is. Most hogy egálban vagytok tovább vetkőztet téged. Kaján mosollyal oldja ki a nadrágod derekát, s apránként lassan húzza le rólad. Játszik, húz, csábít. Halk hangokat ad ki élvezte jeléül. Majd a bokádhoz érve megszabadítja a lábad a cipőtől, zoknitól és a nadrágtól is. Gyorsan levetkőziik ő maga is. Nem hagyja hogy beleszólj. Két lépés és a fürdőszobában van. Megnyitja a zuhanyt. Bevár téged és a melegvíz alatt hozzád simul. A szeme szikrázik és vággyal teli. Kíván téged, s az éjszaka hátralévő része az ő sikolyaitól hangos. Vagy kétszer rátok dörömböl valaki, de ez őt nem zavarja. A karjaidban alszik el kimerülten.

2008. szept. 3. reggel 7.45

Selen csókjára ébredsz.
- Jó reggelt szerelmem ... - sóhajtja, majd felemeli a karját és az éjjeliszekrényről elvéve az óráját, előb megmerevedik majd felkuncog. S úgy ugrik ki az ágyból mint akit bolha csípett meg.
- Elkéstünk... megöl a főnököm ha nincs a kávé az asztalán időben.. - mondja rémülten, majd felnevet - de egy ilyen éjszaka több halált is megér - közli pajkosan, miközben kapkodva öltözik. Segít neked is. A csoda tudja hogyan csinálja, de a kezedbe adogatja a megfelelő ruhadarabokat.
A szobából kifele, siettében rázza szét a haját és a tíz ujjával "fésülködik". Szinte szalad melletted. A taxiállomásig rángat, már tudja hol van. Bevágódik egy autóba s bemondja a két címet. A te munkahelyed van közelebb, hát kirak s még utánad szól.
- Délben hívj, s este egy vacsorával meghálálhatod a gyorsaságot - nevet fel és a sofőrre kopog, hogy induljon már.

08.15 mikor a helyedre huppansz.
Eric a kollégád halkan jegyzi meg.
- A főnök keresett már... - nem kaján, csak figyelmeztető a hangsúly - szerintem kopogj be mielőtt dühöngeni kezd, csak találj ki valami hihetőt... - tanácsolja még gyorsan.

KM /Motel Bellievielle/
2008. szept. 2. vasárnap este 23.28

Motel Bellieviele. Néhány betű hiányzik a tábláról, hát nem mostanában újították fel a helyet, az száz. A tulaj meggyőződése valami olyasmi lehet hogy az ördög nem a részletekben rejlik. Pedig de. Egy mozi meg egy vacsora, és az egyetlen gyenge pontom szinte felhőtlenül boldog. Milyen apró dolgok kellenek csak a boldogsághoz, nem? Mint említettem az ördög a részletekben rejlik. Az apró dolgokban, amik felett elsiklik az ember. Egy kis csepp boldogság.
- Ne félj, nem veszítesz el. - simítok végig az arcán. - De nem akarlak veszélybe sodorni. Ha megtalálom a válaszaim, azonnal csomagolok, ígérem.
Lágy erőszakkal lassítja le a lépteim. Egy vágyakozó csók a hulló falevelek között a sötét éjszakában. Azt hiszem kevés ennél szebb dolog van. A sors vagy a franc tudja mi irányítja az életem - bár néha szeretném remélni hogy én teszem - nem is hagyja sokáig hogy élvezzem a pillanatot. Egy elegáns autót veszek észre a motel előtt parkolva. Mit keres itt egy fehér limuzin? Aki a hátsó ülésen ül, nem szorul rá, hogy egy-két dollárért béreljen szobát magának. Bérelhet ezrekért is egész lakosztályt.
A vészcsengők, vagy inkább óriási harangok már konganak a fejemben. Ez a valaki értem jött. Megint beletenyereltem volna valamibe? Annyi baj legyen. Csak Selen miatt aggódom. Ha kiszáll két gorilla abból a kocsiból és összecsomagolnak itt az utcán, azt nehezen magyaráznám ki a fejemből. Egy idős néni kér útbaigazítást. Imádom a sorsot, vagy istent vagy csak az őrangyalom, bárki rendezte is így. A nyílt támadási felület - Selen - elkíséri a nőt a taxiállomásra. Így akár lövöldözhetek is. Ilyenkor bánom hogy nincs nálam a teljes arzenál, de bajos lenne moziba menni egy rakás fegyverrel, ugye? A Browning nélkül viszont egy tapodtat sem. Nem, nem, soha sehova. Frankón el lehet rejteni és csak a gyakorlott szemnek szúrhat szemet.
- Igen, kicsim, menj csak. - szólok halkan, de a szememet valahogy képtelen vagyok levenni a limóról. Az utastér ablaka lassan teszi láthatóvá az igéző szempár tulajdonosát. Biccent. Hát te meg ki a franc vagy? Akartam kérdezni, de persze nem tettem. A motel felé veszem az irányt, a gesztust most jobb lesz figyelmen kívül hagyni. Viszonzatlanul. Mintha észre sem venném hogy nekem szól. Csak a hétvégi menedékemre volt kíváncsi? Talákozunk a közeljövőben? Ha vele nem is, az embereivel több mint valószínű.
Remek, ma éjjel sem alszom. Ha egyedül lennék rögtön lépnék a következő motelba, de Selennek valahogy el kéne magyaráznom. Csak reménykedek hogy éjjel nem lesz gáz, a szememet nyitva, a Browningot meg a kezem ügyében tartom.
- Sajnos nem ismerem a hölgyet. - mondom fejcsóválva a portásnak, ahogy a szoba felé veszem az irányt.
Az ajtó kicsit nehezen nyílik de megmutatták a trükköt. Kicsit meg kell emelni a kilincset, miközben elfordítom a kulcsot és láss csodát, az ajtó nyitva áll. Lerúgom a sportcipőm az ajtó mellett, a kabátot meg az ágy végébe hajítom, amiért már előre tudom kapom a dorgálást, de hiába, nem a rendszeretet az erősségem. A Browning a párna alá, én meg eldőlök az ágyon. Csak úgy, kényelmesen. Aztán várok. Csendben. Talán meghallanám a limuzint ha erre gördülne megint?

Tárgy: Amíg telibe találsz.... ( Játéktér ) Vas. Jan. 04, 2009 4:06 pm

Edward /Motel Bellievielle/
2008. szept. 2. vasárnap este 23.28

"Mot.l Bel.ev.el.e" ... hírdette a kissé hiányos gondozatlan neonfelirat a helyet, amelyet a hétvégére kiválasztottál.Az idő még meleg, talán az utolsó nyáriasnak mondható napok az idén. Az útmenti fák már hullajtják színponpás leveleiket, a gyep már nem olyan harsogóan zöld a kis motel előkertjében. Selen hozzád simul, ahogy a mozi és vacsora hangulata még benne zsong. Egy levelet forgat az ujjai közt, amit a válladról vett el az imént.
- Tudod Edward ... te vagy a legkülönösebb fiú ..oh bocsánat férfi - kuncog fel - az életemben. Én megértem hogy céljaid vannak, de nem akarsz mégis inkább velem élni ? Ez az állandó helyváltoztatás... - aprót sóhajt és felnéz rád. Szemében különös melegség és apró csillámpöttyök. - Félek hogy elveszítelek... - mondja halkan. Lassítja a lépteid, majd megállít és eléd pördülve vágyakozón csókol meg. Mikor elenged érzed megnyugododtt, a felindultsága tovaszállt. Talán az érintés nyomán. Hátralép picit és visszaáll melléd, újra felvéve lépteid ritmusát. Majd mikor megszólal már nincs követelés a hangjában.
- Ne haragudj, felejtsd el...nem akarom hogy megváltozz...olyannak szeretlek amilyen vagy. - mondja szeretettel.

Már csak néhány lépésnyire vagytok a motel sarkától, mikor egy elegáns autóra leszel figyelmes. Egy hófehér limuzin áll a bejárat előtt. Az utcai lámpák gyér fénye mégis keményen verődik vissza a külső felületről. Zavaró és bántó számodra a kocsi jelenléte. Nem tudod megfogalmazni...kellemetlen sejtésed támad...de tán csak az állandó ösztönös óvatosság, vagy az a tény hogy ez nem az a környék ahol csak úgy megállna, de még csak át sem hajtana egy ilyen kaliberű jármű.
Ahogy közeledtek halk surranást hallasz. A kocsi egyik hátsó ablaka ereszkedik le. A figyelmedet magához vonzza az utastér.
Így nem is igen érzékeled az öregasszony jöttét, aki megáll és szóba elegyedik Selennel....
...
-... figyelsz rám Edward ? - hallod meg a lány hangját és érzed ahogy megrángatj a karod - ...figyelsz arra amit mondtam ? - értetlenül nézel rá hisz nem is mondott semmit, vagy nem hallottadde Selen nem adja fel - ... azt mondtam menj csak előre ... mire a zuhany alá állsz már én is ott leszek, csak elkísérem a hölgyet a taxiállomásig.. hallottad ? - kérdezi megerősítést várva. Majd halk sóhajjal kihúzza akarját a tiedből, és elsétál a hölggyel.
A hotel felé lépsz, ám a kocsi ablaka mögött mozdul valami. Akaratlan is lassítod a következő lépést, és hozzád nem illő módon odafordítod a fejed a nyitott ablak felé. A tekinteted egy gyönyörű szempárral találkozik. A nő fiatalos de tudod idősebb nálad, mégis gyönyörű és igéző. A belső tér világítása halovány de jól látod, amit talán megmutatni akar. S neked szól a látvány, hisz leplezetlenül mér végig. Ajka sarkában kis mosoly jelenik meg. Majd biccent, mint aki igazolja magának a feltevését és az ablak visszasurrog, záródik a vezető sínek mentén. A kocsi némaságba burkolózik. Mikor a motel lépcsőire érsz akkor dorombol fel a motor, mintha csak meg akarta volna várni hogy vajh be is mész e. A batár ügyes manőverezéssel kiáll és elhajt.
- Jóestét Uram ! - szól udvariasan a portás. Majd kissé kajánul néz rád.S nem állja meg, megszólal.
- Csak nem a hölgy elől rejtőzött ide a kis barátnőjével ? Én bizony nem bújkálnék ha egy ilyen bombázó lenne kíváncsi rám .... - sóhajt és az ajtóra néz elmélázva.