Háromfejű Árnyak (Játéktér)

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Hétf. Dec. 29, 2008 3:00 pm

KM(Daerim Környéki mezőkön)
Rügyek hava, 11. nap utáni nap, délelőtt

Épphogy sikerül elkerülnöm az ijedt lovat.Az elharapott pányva csapja meg csak a karom,de ez csak kellemetlenség nem fájdalom.Közelebb osonva kiderül ,hogy a zajok forrása egy kis tanya.Maga az épület okádja magából a füstöt míg benntről csecsemősírást és kétségbe esett női hangokat hallok.Elsőre balesetnek hinném ,de körülnézve a ház előtt egy férfi teteme hever.Benntről újabb zajok hallatszanak vadállati üvöltés majd elhall a női hang immár csak a csecsemő sír keservesen.Agyam elfogja a düh sose szerettem a kiszolgáltatottságot,azt se ha én voltam kiszolgáltatva ,azt se ha más.Neki huzakodnék ,de a ház túlfelén is csörömpölés hangzik fel.Ez vissza hozza józanságom.Szóval legalább ketten vannak.Balomra óvatosan huzom a pajzsot míg a kard is előkerül a hüvelyéből.Megindulok a házfelé felkészülve ,hogy megküzdjek a fosztogatókkal.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Vas. Dec. 28, 2008 6:22 pm

KM /Dombtetőn innen és túl../
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délután

A szekerek arra tartanak amerre nekem kell mennem. Visszaintegetek kiffé félénkre sikerült mosollyal, de zt ők úgysem látják talán.
- No Álom mit gondolsz ? - kérdezem a lovacskám nyakára hajolva - csatlakozzunk vagy csak kövessük őket távolabbról ? Hisz énekelnek s te ezt nem szereted, de arra kell mennünk nekünk is. Vagy visszafordulhatunk le a dombról és szabadon csatangolhatunk magányosan, út nélkül.- latolgatom a lehetőségeket. Ám nincs sok lehetőségem latolgatni, mert Álom megindul lefelé. Talána lovak nyihogása vonzza, talán a könnyebb haladási lehetőség az ösvény látványa. Hökkenten ülök fel újra s azon töprengek mit is mondhatnék a vidám társaságnak. Az igazat semmi esetre sem. Gyorsan ki kell találni valami kerek jobbára hihető történetet...
Úgy lassítom a lovacskám hogy ne szaladjunk beléjük közvetlen. Jó két szekérhossznyira lemaradva követjük őket így a felvert por sem zavarja Álom orrát...

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Vas. Dec. 28, 2008 6:19 pm

Iaran Qrass /Erdők-mezők valahol Daerimben/
Rügyek hava, 11. nap utáni nap, délelőtt

Ahogy a körülmények egyre gyanúsabbá válnak, úgy válsz te is egyre óvatosabbá. Az igás ló kishíján elsodort, a karodon csattanta az utána lobogó kötél, enyhe csípést hagyva maga után. Kisfiúként még felszisszentél volna egy ilyen csípő érzéstől, de most szinte alig érzed. Sok idő telt el azóta hogy a mestered tanítványává fogadott.
Jobb lesz ha a lovat itt hagyod, amíg kideríted mi ez az egész. A gallyak roppannak a lépéseid súlya alatt, levelek pedig zizegnek, te pedig kikötöd egy vékonyabb fához.
Ahogy továbbindulsz, a kutyaugatás minden lépéssel egyre hangosabb lesz és az erdő kellemes illatai között lassan megjelenik az égő fa semmivel össze nem téveszthető szaga. Az utolsó kanyarban a fákon keresztül nézve egy romokban álló füstölgő házat pillantasz meg. A kis udvaron egy kutya ugat veszettül az ablakokon és az ajtón kigomolygó füst felé.
Az utolsó fákat is megkerülve újabb részleteit fedi fel előtted a katasztrófa. Egy férfi teste hever az ajtótól talán egy méterre. Mozdulatlan.
A füledet újabb zajok ütik meg, egy síró kisbaba és egy jajveszékelő női hang hallatszik ki a házból. Aztán egy vadállati üvöltés, és egy csattanás, majd a jajveszékelés abba marad. Csak a sírás marad és a ropogó tűz hangja. Újabb csattanás, de most a ház másik szélén. Fa szilánkok és némi törmelék vágódik az erdő fáinak, a kutya pedig nyüszítve kushad vissza az ólba. Tehát ketten vannak. Egy valami van a kisbabával, egy pedig most szakította ki a ház oldalát.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Vas. Dec. 28, 2008 5:50 pm

Shellin Vaillant /Dombtetőn innen és túl.../
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délután

Gyengéd, de határozott mozdulattal és kedves szavakkal ösztökéled a lovat hogy felkaptasson a dombtetőre. A nyugati szél szinte teljesen hátulról kap el, ahogy átbukik a domboldalon és szabadon, szinte nevetgélve rohan le a lejtőn.
Megnyugodhatsz, semmi jajveszékelés. Három szekér halad egymás mögött a dombok közötti apró völgyben. A kitaposott ösvényen, ahol a gazdag nemesek jönnek a lányokért, vagy épp a kevésbé pénzes kereskedők hozzák-viszik a portékáikat, most mezítlábas férfiak és nők mennek a szekerek között. Néhányan pihennek, lábukat lelógatva ülnek a kocsikon és énekelnek. Aztán a gyalogszerrel közlekedők néha táncra perdülnek, de még így sem maradnak le. Ilyen boldogan is lehet utazni.
Az egyik lány magasba emelt kézzel ropja, aztán ahogy észrevesz téged széles mozdulatokkal integet. Hangosan énekel, mintha neked szólna az egész. A nagy világban vajon mindenki ilyen barátságos, vagy csak ez a csoportnyi férfi és nő?

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Vas. Dec. 28, 2008 2:19 pm

KM(Valahol a Daerimi mezőkön)
Rügyek hava, 11. nap utáni nap, délelőtt

Az út hosszabb mint vártam folyton kanyarogva el-el tér a céltól,de egyszer odaér.Nem sietek nincs miért rövidítenem az utamon.Az erdő zajai közé már messziről beékelödik a kutya ugatás,a füstoszlop is mintha nagyobb lenne egy átlagos tábortűznél.Mi folyhat ott?Recsegés,Roppanás hangjai jutnak a fülembe majd valami eltörik.Na ez most már végképp nem ideillő,gondolom magamban s már neki indulnék mikor szemből egy ijedt ló vágtat elő a sűrűből egyenest felém tart.Töredék időre döbbenek csak le s már az ösztönök mozgatta mozdulattal vetödöm előle félre nehogy elsodorjon.Ahogy néhány lépéssel odébb felpillantok látom meg csak ,hogy lovasa nem is volt,igásló mely valószínüleg most harapta el rémületében a pányva kötelét.Utána pillantok majd arra amerről jött.Ez a ló megijedt valamitől ez nem is kétséges.Hátasom melyet eddig kantárszáron vezettem kicsit odébb huzom pár méterre az úttól a fák közé s kikötöm egy vékonyabb fához.Amíg nem vagyok itt ellesz remélem.Ezután a tőlem telhető legóvatosabban megközelítem a zajok forrását.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Vas. Dec. 28, 2008 12:41 am

KM /Nyugodt kis patak Alidar határában - Dombtető/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délután

A békés gondolatokból Álom jelzései riasztanak. Mindig is érzékenyebb volt mindenre, és bár nem ez volt a feladata, vigyázott rám. Most is jelezte a szokatlan jelenséget, de kellett pár lépés hogy én is meghalljam amit ő. Ének..kiabálás...jaj szó ?
Nem tudtam eldönteni. S Álom sem segített. Nem igazán szerette ha aközelében énekeltek. Egy idő után mindig kifejezte a nem tetszését.
Most is megfeszült kissé és a füleit előrevágta, majd halkan horkantott. Az utunk amúgyis arra vitt hát megnógattam kicsit. Finoman megpaskolva a nyakát.
- Kocogj Álom essünk túl rajta ha bajban van talán segíthetünk ha énekel akkor meg gyorsan túlszaladunk rajta ! - bíztattam halkan. Magam is kíváncsi lettem a hang forrására....

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Szomb. Dec. 27, 2008 11:37 pm

Shellin Vaillant /Nyugodt kis patak Alidar határán/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délelőtt

Nyugalom. Ez az egyetlen ami elönti a lelked és teljesen kitölt, mikor felnézel a levélből. Csak ahogy a vízbe dobott levélről kopnak el a betűk, úgy kopik ki belőled is a nyugalom és újból elönt a kétely. Mire a tisztára ázott papír újra melletted hever a füvön, már szinte szétfeszítenek a kérdések.
Elnyúlsz a füvön. Puha és selymes, egy névtelen növény nagyobb levele csiklandozza az arcod, az ő érintése lágy. A kérdések viszont kínzón karmolják a belsőd. A bizalom az egyetlen ami segít, és lám, tényleg így van. Nem küldenének lehetetlen feladat ellátására, apád tudja mit csinál. Mindig is tudta. Legjobb tehát ha rábízod magad és követed az instrukcióit. Néhány perccel később már jóllakottan, átöltözve, összekötött hajjal, kalappal a fejeden kocogsz Álommal. Ez az új nyereg igazán puha, de ahogy ezt kimondod a gondolataiddal, újra elönt a nyugalom. És a hála.

Mi lesz az első dolog ami feléd jön? Egy falu vagy egy ház nem jönne rosszul. Jobb oldaladon még az erdő fái pillanatanak feléd vágyakozva. Nekik nem adatott meg a mozgás szabadsága, csak a százéves bölcsesség és nyugalom az osztálrészük. Egy dob oldalán kapaszkodsz fel, hogy megszemléld a kilátást észak felé. Távcsővel a tenger csíkját is meg lehet pillantani, de csak vékonyan, mert szinte egyből összeér az éggel. Addig még eltölthetsz néhány napot Álom nyergében ülve, mire végre a bokáid nyaldoshatják a hullámok a puha homokban lépdelve. Még soha nem jártál arra, de a mesék és a fantázia szárnyán lovagolva megannyiszor jártál már ott képzeletben.

A nyugati szél lep meg oldalról, te pedig kiáltozást hallasz a domb mögül. Vagy még távolabb. De biztos kiáltozás ez, mintha dallama, ritmusa lenne. Álom fülei akár a napraforgó a nap felé, úgy fordulnak most a hang irányába. A kíváncsiság őt is hajtja. Vagy talán csak a veszélyt érzi. Ha nem kiáltozás, csak éneklés nem lehetnek rossz emberek. "Aki szép hangokat csal elő a torkából, rossz ember nem lehet." - jutnak eszedbe a dadusod szavai. Ez volt az ő életbölcsessége.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Szomb. Dec. 27, 2008 11:34 pm

Ayden Shadowstep /Rozoga házban a domb tetején/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 13. nap délelőtt

Halk bugyogás hangja és édes illatok töltik meg a szobát, az agyad pedig lázasan keresi a tömérdek kérdés közül a legcélravezetőbbeket. A szerelmi kapcsolatnál meg is állsz, ez több mint érdekes. Talán ebbena városban nem is olyan furcsa hogy tizenhét éves fiúk udvarolnak hétéveseknek és könnyen lehet hogy ez csak a te gyomrodnak merész elképzelés. De...mégsem.

- Selen. - a férfi a lányra emeli a tekintetét, csak a hangsúlya kérő. A hangja lágy, mégis valami bizsergető fuvallat tölti meg a szobát. Egy pillanat alatt eltűnik az édeskés szag, bár az edényekből még mindig gőzölög és helyette valami fullasztó illat tekeredik körétek. Nem is illat ez, hisz nem az orroddal érzed. Minden porcikáddal egyszerre. A lágy hangsúly egy szigorú parancsot rejt, a lány pedig engedelmeskedik.

A lány kislányos vonásai lassan alakulnak egy fiatal lány arcává. A haja kígyózva növekszik a hátán, szinte megérinthetnéd, de csak szétkergetnéd ahogy a füstöt ha hozzá érinted a kezed. Egy-két lélegzetvételnyi idő telt csak el, a kislány helyén pedig egy tizenhét-tizennyolc éves Selen áll.

- Így nézek ki valójában. - mondja beleegyező sóhajjal. - Mióta meghaltam, igen, tudom hogy meghaltam, ne haragudj hogy nem voltam őszinte. Szóval mióta meghaltam az ahogyan láthat engem a többi kísértet, vagy éppen ti, az az emlékeimtől függ. Olyan vagyok, amilyen emlékre épp összpontosítok. Ha nem teszek ilyet, olyan vagyok amilyen a halálom előtt voltam.

Elhallgat, a szobára kínos csend telepedik. - Jaj, úgy hiányzik az én pápaszemesem. - a hangja vágytól édes és kislányosan nyafogó egyszerre. A kísértetek tele vannak meglepetésekkel.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Szomb. Dec. 27, 2008 11:27 pm

Iaran Qrass /Valahol a Daerimet övező mezőkön/
Rügyek hava, 11. nap utáni nap, délelőtt

Az ég felé kígyózó füstcsík gátol meg újra meg újra az emlékek közé zuhanástól. A látvány felkeltette a kíváncsiságod, vagy talán jelent akkora veszélyforrást, hogy a előtted álló percekre összpontosíts. Percek vagy tán fertályórák? Talán egy mérföld távolból száll fel a füst, de az út nagyon kanyarog a domboldalban, így lényegesen hosszabb séta áll előtted.

Percek telnek néma gyaloglással, csak a madárcsicsergés újra meg újra erőre kapó zaja menti meg a tájat a néma csendtől, amit a temetők magányos kriptái bírnak csak. A füst oszlop vastagodni kezd, ahogy a színe is mélyül és sötétedik. Kutyaugatás hangjait hozza a lány nyugati szél. Lám erre is jó az, ha az ember órákat bolyong a csendes erdőben. Már messziről kiszűr minden zajt ami akár csak egy kicsit is nem oda illő. Már nem lehetsz olyan messze, mikor reccsenést tompa puffanás követ, majd halkan törik szilánkokra valami törékeny. Talán üveg lenne, vagy egy edényt dobtak csak el?

Patadobogás. Csak ennyi szűrődik át a megérzések világából a tudatos elméd felszínére, mikor néhányszor tíz láb távolból egy igásló vágtat elő ijedten. Szemei eltakarva, csak azt látja ami előtte van, te pedig nem tudod eldönteni hogy megáll vagy elsodor. A félelem fura dolgokra késztet embert és állatot egyaránt. Akár a kisebb veszélytől megrémülve is készek vagyunk a hatalmasabb karjaiba rohanni. Durván sodort kötél lobog a nyakában, talán épp most tépte el.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Szomb. Dec. 27, 2008 12:37 am

KM /Nyugodt kis patak Alidar határán/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délelőtt

A lakat felfénylik, a ládika felnyílik. S valóban egy ív papír van benne. De a levélen egy láncra fűzött kereszt pihen. Már mikor megpillantom felmerül bennem a kérés... semmisítsem meg ?
Nem kerülhet más kezébe, nem tudhatnak róla. De vajh hol van a legjobban eldugva, ha nem épp pontosan szemelé teszem ? Így egy határozott mozdulattal felcsatolom a láncot a nyakamba. A keresztet a keblemre simítom s eltűntetem az ing alatt. Az ujjaim rajta maradnak míg a levelet olvasom.
- Hát szeret... - facsarodik össze a szívem - ... messze...sosem leszek tőled messze ... - mondom halkan szeretettel - ...tudtam hogy van ok... - suttogom megkönnyebülten, immár bizonyosságtól megerősödve - ..egy sziget...egy koponya...egy szellemalak... talán végső nyugodalmat keres... - találgatok halkan. Majd elnézek vissza a kastély irányába.
- Hogyan találjak meg egy koponyát ha a férfi nevét sem tudom ? Mire kérsz ? - faggatom a távoli tornyot, melyet már csak képzelek de nem látok, mert az erdő eltakarja előlem.
- Ott ülsz fent a szobádban, az asztal mögött, és tekercset írsz s érzed hogy rád gondolok... - szorul ökölbe a kezem a lakattal a tenyeremben.
- Megkeresem ... megteszem amire kér és visszajövök...ígérem - szólok eltökélten.
Majd mégegyszer pontosan, apólékosan átolvasom a levelet, és a fejembe vésem az első szótol az utolsóig. Majd a hullámokra fektetem a papírost, s megvárom hogy a víz, kioldja a rostok közül a tintát. Figyelem ahogy az írás elenyész. Mikor már nyoma sem marad, akkor kiterítem a fűre magam mellé a nedves lapot. Hátradőlve nézem a felhőket. Tudom talán indulom kéne, de atyám nem adott időt a teljesítésre, s talán nem haragszik meg érte ha még időzöm kicsit a város határában. A nap lassan delelőre hág, így előszedem a tarisznyám és eszem egy pár falatot. Elgondolkodva nézem a zsákot, melyet a nyereg mellé kötöttek. Két falat közt odalépek Álomhoz s megkínálom egy almával, majd míg ő elropogtatja aprókat csippentve a gyümölcsből, addig átnézem mit is kaptam, mire számíthatok.
Kirakosgatok mindent a fűre. Láthatóan Loran kezemunkája a csomagolás.
"Drága Loran most megszakad a szíve" - gondolok rá szeretettel. Atyám biztos nem küldi el, hiszen öreg már hol találna munkát. S ha én szerencsével járok, akkor nem is hiába tette. Kis mosollyal rakok mindnet vissza, kivéve egy nadrágot, és egy kényelmesebb uticipőt. It a patakparton nyugodtan átöltözhetek hisz nem jár erre senki. Megebédelek és átöltözöm. Cipő nadrág ing s egy porfogóköpeny. Fejemre egy széles kerimájú kalap. A hosszú mézszőke hajam hátrafogom lófarokba, és eltűntetem a kalap alatt. Kis mosollyal nézek végig magamon. A kastély udvarán talán megmosolyognának de egy utazáshoz tökéletes.
A papír megszáradt. Egészen picike fecnikre szaggatom s egy zsebkendőbe rakom...majd fogok egy követ és apróra töröm a ládikát, bár fáj érte a szívem. Kedves kis műremek volt. A faszilánkok is a zsebkendőbe kerülnek. Majd ha egy olyan helyre jutok ahol ég a tűz elégetem egybe. Összekötözöm kis csomagot a zsebkendő sarkaival, és elrejtem a tarisznyába. Majd visszakötöm a zsákot a nyeregre. A pici lakatot a nyeregtáska mélyére rejtem. Nem, azt nem dobom el, szegülök szembe atyám kérésével. Körbenézek nehogy valami ittmaradjon. Iszom egy jót a patak vizéből, és megpaskolva Álom nyakát visszaülök a nyeregbe.
Az irány észak s bízom atyám utasításaiban cél a Quiron tenger Sellewroe szigete. Csak el kell jutnom oda, a többi majd ott kialakul. De az még messze van, s nem holnap fogunk odaérni tudom. Szállás kell éjszakára. Álom kocog alattam s nem is sürgetem. Az idő kellemes s nem vagyunk éhesek. A tarisznyámba túrok és előhúzom az erszényt. Tartalmát a tenyermbe szórva magszámolom mennyi pénzünk van.
- Hét és fél ezüst és húsz réz. Érdekesen számolta ki atyám a költőpénzem. Ennél még a piacra is többel engedtek ki. -morfondírozok halkan. De gondolom ezzel is célja volt, mert ő soha semmit nem felejtett el.
- Nos legfeljebb megdolgozunk a vacsoráért meg a szállásért - borzolok Álom sörényébe - ne aggódj nem maradsz éhesen... van fű már, s hoztunk neked zabot, vizet meg csak találunk...s aludtunk már az erdőben párszor... - emlékszem vissza Fiorella első leckéire a természetről.
Bizakódon nézek előre...remélve hogy atávolban füstöt vagy háztetőket pillanthatok meg....

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Szomb. Dec. 27, 2008 12:25 am

KM /Rozoga házban a domb tetején/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 13. nap délelőtt

Kérdéseimet rövid hallgatás követi. A mágus szöszmötöl kicsit, az edények halk csendüléssel ütődnek össze. Hamarosan végez a pakolgatásukkal és felém fordul. Ismét zavaró és elbizonytalanító a tekintete, a sokat tükröző szemek hiánya…
Aztán leül velem szemben és mesélni kezd. Mesélni a családról, amelyikhez a fülbevaló tartozik. Kíváncsian hallgatom, hiszen talán olyasmit is megemlít, ami később hasznosnak fog bizonyulni, ha most nem is tűnik annak. Emlékezetembe vésem a fiút, akit eladtak, a kislányt, a köztük egyre szorosabbá válok kapcsot. Na egy pillanat… A lányra nézek, aki olyan hét évesnek tűnik. Valami nincs rendben…
Majd felkapom a fejem, amikor egy nevet említ. Bagoly!?! Selen társa Bagoly lenne? Az a személy, akinek meglehetősen kétes híre van a városban? A lehetőséget, hogy másvalakiről van szó, hamar elvetem. Nem tűnik túl valószínűnek, hogy két különböző emberbe botoljak pár napon belül, akiket pont Bagolynak hívnak. Ráadásul az is illik a kétes hírű Bagolyra, hogy okos…
Az állam akkor esik le igazán, amikor a varázsló, mintegy mellékesen megjegyzi, hogy ő tanította olvasni Baglyot. Igazán kezd érdekelni, ki is az előttem ülő férfi valójában. Annyi mindenről tud. Most is, átokról mesél, amit Selen apja idézett a fiú fejére. Átok? Ezek szerint Selen apja szintén varázsló volt. Micsoda következtetés…
Az elmondottakból azt szűröm le, hogy a varázsló is foglalkozhatott már a problémával, hisz azt mondta, máig se tudja miért a lány lett az ékszer foglya. Mielőtt indulnék a megadott címre, még figyelem kicsit a különös férfit. Vajon a múltja, aminek egy részébe az előbb bepillanthattam, az oka, hogy itt él? Egy temetőben. Kérdésem lenne, mint csepp a tengerben, de inkább nem szólok. Kétlem, hogy válaszolna, végül is, mi köze egy félelf tolvajnak az ő múltjához?
- Valamit nem értek. Azt mondja, egymásba szerettek, de… Selen egy kislány. Vagy csak én látom hét évesnek? – nézek a varázslóról a kislányra, majd folytatom.
- Azt hiszem, akkor a Fűzfasor utcába megyek előbb, leégett ház. Nem fogom eltéveszteni – állok fel, de meg is torpanok, és a fülbevalóra nézek. Vigyem magammal? Úgy döntök, elkél a segítség, Selen talán nagyobb eséllyel talál valami használható nyomot, mint én.
- Akkor majd visszajövünk a kirándulásból. Remélem valami eredménnyel – veszek búcsút a varázslótól és elindulok.
- Selen, merre van az a Fűzfasor utca? – kérdezem kísérőmet és követem az útmutatását.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 11:52 pm

KM (A Daerimi mezökön)

Elindultam hát az uton mely még nem tudom mit is tartogat nekem.A nagyvilág,távoli világok. Mesésen hangzik.A lábaim gépiesen visznek előre egyelőre ,hisz még jól ismerem a tájat itt nőttem fel.Azon a mezőn gyakorltunk számtalan órát Wi'Iarnal mesterrel.Wi'Iarnal mester mentorom ,tanárom merre lehetsz?Wi'Iarnal a párbajhős,a harcos vagy ahogy atyámék nevezték a kalandozó.Mennyit mesélt a nagyvilágról,mesés tájakról,idegen országokról.S néha ha felöntött a garatra mesélt a nőről kit a távoli birodalomban hagyott.Toron.Itt Daerimben csak a pentád urait kell elviselnünk ,de Wi'Ianar szerint a birodalom rosszabb ,sokkal rosszabb.Lehet ,hogy elment a szeretett nőért?Ezen a nyomon is ellehet indulni.A fák árnyékai megnyúlnak.Jól elrohant az idő. Az út tovább kanyarog. A fák felett fel-fel tünedezik egy keskeny füst oszlop.Utazók lennének?Vagy egy falu?Ritkán jártam Daerim ezen táján.Közeledem hozzá ez kétségtelenAz erdő él körülöttem s,ahogy a mester mondta:amíg a vadon beszél veled,a veszélyt távol leled.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 10:13 pm

Iaran Qrass /Valahol a Daerimet övező mezőkön/
Rügyek hava, 11. nap utáni nap, délelőtt

A legelők, kis facsoportok és mezők úgy suhannak el melletted, hogy észre sem veszed. Időről-időre a gondolataidba mélyedsz a lábad feletti irányítást pedig elméd ösztönös része veszi át. Csak rakod egyiket a másik után, te pedig a jövődön és a közelmúlton tűnődsz.
Megtalálod a mestered? Ugyan merre kereshetnéd? A városállamokat tökéletesen ismerte, kizárt hogy erre indult volna. Mindig vágyott az ismeretlenbe, a messzeségbe. Kalandvágyó lélek volt, akárcsak te. Sokat mesélt arról, ami a távolban van, a megismerésre váró országokról és hihetetlen csodákat rejtegető városokról. Egyetlen szerelme a barátságtalan és rémisztő legendák otthonában élt.
Toron. Már a neve is baljóslatúan hangzik. Maga a mestered is kalandos körülmények között tűnt el onnan. Jobb szó lenne a szökik. Otthagyott valakit, akiért talán visszament? Van-e még reménye hogy megtalálja az évekkel ezelőtt otthagyott virágszálat? Nem neveznéd forró nyomnak, de mindenesetre érdemes lehet megpróbálni.
Az út gyakran kanyarog, te pedig órák óta gyalogolsz. Eltűnődsz egy pihenő gondolatán. Egy füstcsík irányába vezet az út, még ha néha-néha kitérni is látszik előle. Tábortűz? Falu? Zajokat nem hallasz még az erdő neszezését leszámítva.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 9:57 pm

Shellin Vaillant /Nyugodt kis patak Alidar határán/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délelőtt

A környék szép, nyugodt. Az első feltétel teljesülni látszik. Egyedül vagy, más nem láthatja mi az a nagy titok, amit még szóban sem lehetett elmondani. Miért nem mondhatta el szóban? Te megbízható vagy, soha sem hagytad cserben. Bár igaz, ami igaz, abban a házban nem sok dolog maradt titokban.
A cserfes szolgálók és a többi pletykára éhes férfi és nő akik ott dolgoznak és élnek veled...pontosabban most már nélküled. Valószínűleg okosabb dolog leírni a nagy titkokat, majd megsemmisíteni.
A víz lomha, lágy hullámokat vet az apró kavicsokon, hogy aztán lendületüket vesztve egy pillanatra körülnézhessenek a békés parton és visszahúzódva átadhassák helyüket a következő partra kívánkozó hullámnak. Apránként a porszemnyi hordalékukat is leteszik, hogy teher nélkül térjenek vissza a patakba.
Nem adott kulcsot. Most hasít beléd a felismerés, de csak néhány pillanatig tartó mozdulatlanság az, amire kárhoztat. Hisz apád tudta hogy rajtad nem foghatnak ki ilyen apróságok, mint egy zár. Egy aprócska lakat. Valószínűleg máson sem. Egy erősebb férfi is felfeszíthetné. Neked csak néhány szó elsuttogására van szükség és egy kevés összpontosításra.
A lakat halvány sárga színben dereng fel, aztán halk kattanással enged az akaratodnak. Hát lássuk mit rejteget? Hangtalanul nyílik ki, miután kivetted a zárból a lakatot és felnyitod a fedelét.
Az első ami feltűnik egy ezüst kereszt. Egy medál. A kereszt középpontjában egy halványzöld drágakő van. Ezüst láncra akasztva emeled ki a dobozból, ízléses, nem is feltűnő, még csak értékesnek sem látszik. De valahogy mégis tudod hogy az. Ha másért nem is, de atyádtól kaptad, így mindenképpen sokat jelent számodra.
Egy levél van a ládikó alján aztán semmi több. Egy levélnek és egy láncnak kellett egy egész dobozt megtöltenie?
"Szeretett Lányom!
Mikor e sorokat olvasod bizonyára messze jársz már, de soha se félj. Annak hogy ily messzire vetett a sors, bizony oka van. Nem mondhatok el mindent, részint mert én sem tudok mindenről ami számodra most oly égető kérdés lehet, részint mert e levélnek egyetlen feladata a célszerűség. Útba igazítalak hogy az mondjon el mindent, aki birtokában a tudásnak.
Van egy sziget, a Quiron tenger keleti szélénél, ami utad első célállomása kell hogy legyen. Sellewroe szigetén halt meg az a férfi, aki mostantól tanítani fog. Igen, ő már nem él és igen, ő fog tanítani. Ne ijedj meg kérlek, ő egy végtelenül jóságos ember volt életében és most holtában szintén az. Az életemet is rá merném bízni, így téged is.
Találd meg a koponyáját és vidd magaddal. Ahol a koponyája, ott van ő is. Most bizonyára megijedtél, hogy ezt mondom, valószínűleg én is megijednék. Az egész gonosz emberek műve, de ő majd elmondja amire kíváncsi vagy.
Végül válasz a legégetőbb kérdéseidre. Őszintén sajnálom hogy el kellett küldenem téged. Az, hogy elküldtelek, részben a te érdeked is. Mindig szeretni foglak, de nem csak én, ha nem mi mindannyian. A mi hamarabbi viszont látásra.
Szeretettel: Atyád"
Kezeddel a levéllel bámulsz a semmibe. Már csak egy feladatod van hátra, mielőtt indulnál. Meg kell semmisíteni a dobozt. Vajon a levéllel együtt? És a kereszt? Róla említést sem tett. Kérdések özönét és egy súlyos feladat terhét hagyta rád apád...

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 8:22 pm

KM /Alidari otthonom/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délelőtt

Már csak pár lépésre vagyok tőle, mikor a válasz megérkezik. "Nincs visszaút.." az egyik szolgáló fiú leveszi a vállamról a tarisznyát, a hátamról a zsákot és Állomhoz viszi, ahol felrögzítik az új tegnap kapott nyeregre. "Hát mégis inkább csak célszerű eszköz volt az ajándék.." fut át a gondolat bennem. S mindez egy pillanat alatt.
S ott állok előtte. Felnézek rá. A szeme szomorú..." De akkor miért küld el...?" De tudom ha akarta volna almondja. Bár mindig szűkszavú volt és lényegretörő, de sosem hazudott vagy ámított.... " Célja van hogy el kell mennem. Talán...talán nem is ő akarja...talán több van emögött..." kél bennem a remény kis szikrája. Nem ellenkezem. Vele nem lehetett, s nem is tettem talán soha. Nincs hintó az udvaron, nincs kísérettel érkezett kereskedő, s a szolgák sem beszéltek ilyesmiről.
"Lehet mégsem adott el... ?"
Egy ládikát nyújt felém. Egy kis míves dobozt aranyos lakattal.
" Észak ..nyugalom...titoktartás...és a kis ládika összetörése" igazán nem nehéz feladat. De hogy egyedül induljak ? S mégis hova ? A válasz a ládikában. Vékony karcsú ujjam úgy fogják mint vércse a zsákmányát. Senki el nem veheti, hisz ő adta. A szemébe nézek s átölel. Szorosan fogom át. De nem tart sokáig a búcsú, s tán jobb is így. Nem akarok előtte sírni.
Elbocsát. S elzárkózik minden további érintkezéstől. mennem kell.
Értetlen lépek Álom mellé. Az új nyereg kényelmes nőinyereg. Egyedileg készíttetett. De most ennek ténye sem vígasztal.
Felülök és kihúzott derékkal, így kocog ki velem a kis ló. Bal kézzel a kantárt fogom, jobbal a ládikót szorítom magamhoz.
A kapu döngve csukódik utánam.

Az út kanyarogva visz ki a városból. Az északi irány csak azért segít, mert így nem kell átvágnom egész Alidaron. A dombunk mögött már csak néhány ház és az országút.
Álom kocog s vidáman rázogatja a sörényét. Talán érzi a bánatom, talán csak fel akar vidítani.
- Gyerünk Álom ! Repülj lovacskám ! - rántom meg a kantárt. Északnak megyünk, és tökéletesen rábízva magam végre utat engedhetek az érzéseimnek. A könnyek végigömlenek arcomon s a szélbe kiáltva várok választ...
- MIÉRT ?????? - Álom vágtat minden erejét beleadva. Az út átvág egy erdőn, elrohan néhány szántóföld mellett. A táj még ismerős hisz sokat játszottunk erre, mikor magányra vágyva a tanulás után kilovagoltam.
S amott csörgedez a patak, a tél elvonultával még bőséggel van benne víz. Használnunk kell a kis hidat, Álomnak a nyár derekáig nehézkes lenne átugrania. Hátasom lassít és irányítás nélkül is a hídra kanyarodik. Patái kongó hangokat csalnak elő az öreg deszkákból. A hang visszahúz a fájdalom ködéből. Ez a világom határa. Itt ér végeta hídon túl a szeretett föld, és kezdődik az ismeretlen.
- Hát búcsúzz el Álom a helytől, mert messzire megyünk ki tudja hová....- álítom meg lovacskám s huppanok le a nyeregből.
A patak egy kis külön öblöcskéjéhez vezetem, ahol ihat még egy nagyot. Beletúrok a sörényébe szeretettel. Majd körülnézve a néptelen tájon leülök egy kis buckára.
Kézbeveszem a dobozt.
Apró lakattal van lezárva, s kulcsot nem kaptam. De minek is, hisz tudta nem kell.
- Trivillon as verzum .. - mondom ki szeretettel. S a lakat kis kattanással kinyílik.Ez volt az első ajándéka mikor még épp hogy csak szólni tudtam. A lakat mely csak nekem engedelmeskedve zár el titkokat. Egy kis könyvet díszített, de sosem használtam hiszen nem voltak titkok..előtte főként nem.
Óvatosan emelem ki a zárból, s a tenyerembe fogva nyitom fel a ládika tetejét...
Talán benne van a miértre a válasz, talán csak egy levél két szóval "gyere vissza..." Talán ez is csak egy engedelmességi próba volt a sok másik mellett....
Félve pillantok bele, de egyben reménykedve is.....

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 7:36 pm

Shellin Vaillant /Aldari otthonod/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délelőtt

Apád már a kapuban áll. Kezében szorongat egy kis szürke csomagot, de ilyen távolról nem tudod kivenni hogy mi az. Lassan lépdelsz közelebb, félve hogy mégis csak komolyan gondolta és menned kell. Még az utolsó pillanatban is, mikor már csak néhány lépés választott el tőle, reménykedsz hogy azt mondja, csak ugrattak, az egész csak tréfa volt.
De nem az volt. Feléd nyújtja a csomagot, nem is szürke volt, csak egy apró fa ládika, apró lakattal.
- Ebben mindent megtalálsz. Indulj északnak és ha nyugodt körülötted minden nyisd fel a tetejét. Soha nem árulhatod el senkinek amit ott találsz. Kérlek semmisítsd meg a ládikót. - ezekkel a szavakkal nyújta át, majd védelmezőn és szomorún ölel meg. - Vigyázz magadra..
A hangja rekedten, erőtlenül szól. Nyoma sincs benne az atyai dörgedelmeknek, amiket bent a szobában hallottál. Közben a lovász hozza melléd a lovad. Az egyetlent aki elkísérhet az úton. De ki tudja meddig.
- Most pedig menj. - szól atyád, majd hátrál egy lépést, kezeit tartózkodón a háta mögött összekulcsolva.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 5:40 pm

KM /Aldari otthonom/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délelőtt

- Atyám... - a belémnevelt engedelmesség nem hagy tiltakozni, de nem és nem értem a miértet. Hátratántorodva dőlök az ajtófélfának, s a szoba megindulni látszik. A szőnyeg a kedves puha, mohazöld alapon aranymintás szőnyeg, kettényílik középen és minden belecsúszni látszk. A falak, a hatalmas ablakokkal, a nehéz brokát föggönyög lebbenetlenül követik az utat lefelé. S a könyvek sem zuhannak ki a polcokról, ahogy minden, de minden belezuhan, csúszik a semmibe. Csak egy valami áll szilárdan, az íróasztal és a mögötte ülő atyám.
"Hát nem szeret...már nem szeret ?!!!" ég bele az agyamba a gondolat.
Vajh eladott? Úgy mint a többi magamkorabeli lányt? Hisz csak tegnap este lettem tizennyolc éves, s új nyerget és felszerelést kapott Álom...tudta mivel szerezhet örömet.
"Menni ? Hova ? Miért? de főként miért ? " Rettegés lesz úrrá rajtam. Könnyek homályosítják a tekintetem, és már tudom nem varázslat amit látok, csak bennem dőlt össze a világ. A világ ami eddig biztos volt....Tegnapig...

S most mennem kell, mert ő így döntött. Tudom hogy nem vérszerinti atyám de úgy szerettem mintha az lenne.
"Szerettem? ..szeretni fogom ? .. igen én szeretem őt !!!"

- Igen uram - rebegi ajkam tisztelettel. S kifordulok az irodájából. Még mindig nem hiszem el. A szobámba támolygok, s valóban ott van a csomag az ágyon. Takaró egy zsákra kötve. Egy tarisznya degeszre tömve s egy pici bőrerszény. Talán ha néhány ezüst lehet benne...de ez most nem érdekel.
"EL KELL MENNEM !!!" - sikolt bennem a hang és kétségbeesve kapaszkodna, de mibe ? Loran lép elém, alig látom s valószínűleg ő sem lát mert zokog. Átölel és szorít magához. Ő a dajkám aki felnevelt, aki szoptatott és tisztába tett, etetett s tudja apám szava, maga a parancs a házban. Nem tud mit mondani nem is lenne értelme.
- Visszajövök....visszavár - lehelem erőtlen. S kissé eltolva magamtól letörlöm könnyeit s mosolyogni próbálok.
- Találkozunk még ...dada.. - sóhajtom. Majd kissé összeszedve magam hátrarázom a hajam, amit tegnap óta nem fon be mert, hogy igazi nő lettem.. ezen mosolyognom kell.
Majd körbejárom a házat, a házat mely most síri csendbe burkolózott. A szakácsnő egy utolsó piros almát ad...a kukta két puszit vöröslő arccal, a szemében könnyek. A lovász ki megtanított a tőrökkel bánni, felém nyújt egy míves darabot hogy legyen mivel megvédeni magam, és egy kis vászonba csomagolt szíjjal átkötött csomagot.
- Egy tucat penge ...amivel gyakoroltál...de csak végszükség esetére..- mondja s máskor zengő hangja, furcsán rekedtes. Csak megölel, megfordít és finoman előre tol.
- Menj !- s hátat fordítva elsiet az istálló mélyére. Még hallok a ház szolgáitól néhány "sok szerencsét.. " meg "vigyázz magadra.. " jókívánságot.
Majd most már daccal telve felszaladok a szobámba, s felkapom a csomagom. Az erszényt a tarisznya mélyére rejtem. Loran eltűnt de jobb is így.
A hátamra emelem a zsákot a tarisznyát a vállamra. A ház kapujáig meg sem állok, már nem nézek körbe többé.
Leérve hallom Álom nyihogását. Ő örül. Kijöhetett a napfényre és megyünk valahova.
Megyünk igen, de hova ???? Atyám magas erőteljes alakja a kapuban ahogy megígérte. Vajh tényleg ezt akarja...? Még él bennem a remény.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 4:48 pm

Shellin Vaillant /Alidari otthonod/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, délelőtt

Menned kell. Ennyi a lényeg. Nem számítanak már a dörögve mellkasodnak csapódó szavak, sem a barátságos felvezetése a borzasztó ítéletnek. Apád már eldöntötte. Úgy döntött menned kell. Miért? Fel sem fogod az indokot, de már akkor tudod hogy napok kellenek hogy a sokk elmúltával értelmet nyerjen a többi elhangzott szó. Most csak ennyi maradt meg: menned kell. A valóság lelassult, minden pillanat kikristályosodva maradt meg elméd tekervényei között. Felejteni nem fogsz. Egyetlen mozdulatot, egyetlen szót, hangot, színt és benyomást sem.

Szolgálólányként fogsz utazni, nem vihetsz hát sok csomagot magaddal. A ruháid a szobádban várnak összekészítve, minden egyéb felszereléssel együtt. Elbúcsúzhatsz akitől szeretnél, de estére már otthonod fényeit sem látod majd. Majd csak ha már visszatértél. Igen, visszavárnak. Az egyetlen dolog, a remény ami még életben tarthatja kapálózó szivedet.Apád visszaül az íróasztal mögé, ahol a napjait tölti, rád emeli mélykék tekintetét, a szavakat pedig békével önti az asztalra.

- Búcsúzz el, akitől szeretnél, az ajtóban foglak várni egy apai öleléssel. Remélem mielőbb visszatérhetsz, de most menned kell. - Azzal a papírjaiba temetkezik, de gyanítod nem látja a betűket, csak arra vár hogy elhagyd a szobáját.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 4:46 pm

Sophi di Medici /Kabin/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap utáni nap, napnyugta előtt 2 órával

A nyakadba akasztod a medált. Ha számítottál is bármilyen fura, melegítő érzésre az késik vagy nem mutatja magát. Rosszul sem leszel, így okod sincs feltételezni hogy valamiféle rontás van az ékszeren. Miután felvetted, magad is meglepődsz hogy milyen könnyen megbíztál egy idegenben. Megkért, hogy húzd fel a medált, te pedig felhúztad.

- Nem tudok túl sokat. Egy Nagára vadásznak azok akik közelednek. Az pedig elpusztíthatatlan, de nem gonosz. Valószínűleg ön lesz az egyedüli túlélő ezzel a medállal, de én már belefáradtam ebbe a véget nem érő üldözésbe. A városban keresse Rowont, a varázslót.

Mielőtt szólhatnál a férfi elkezd vacogni, mint akit az istenek egy szál alsóneműben dobtak ki a hófödte hegycsócsok tetejére. aztán a torkához kap, ahol fekete folt jelenik meg. Lassan kezd el terjedni, a férfi pedig tátogni kezd. Talán mondana valamit? Ha így lenne is, te nem hallasz semmit, az elfúló hangját a fedélzetről érkező sikolyok és kiáltások nyomják el. A férfin pedig lassan teljesen szétterjed a feketeség, mintha csak szénné égne, ahogy a tűzre dobott fa is, ha nem oltják el a tábortüzet időben. Lassan a kezei is teljesen elfeketednek, majd a nyakán kúszik fel...utoljára a szeme fehérje válik a fekete kór áldozatául, majd eldől és reccsenő koppanással szakad le a feje. A teste porrá omlik, a fej pedig az ajtónak gurul és hasonló sorsra jut.

A fedélzet is lassan elnémul, te pedig ott állsz kezedben a fegyvereiddel, némán és döbbenten. a néma csendben...

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 4:43 pm

Ardea Flammeo /Bagoly rejtekhelye/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap utáni nap, napnyugta után

A szobába lépve biccentesz a többieknek. Senki sem viszonozza. Mindneki morcos, téged néz és csendes. Bagoly köszöntésére rögtön kérdéssel felelsz, amire egy barátságos kacaj a válasz.

- Az ilyen kalandozó lelkek, mint ön és néhány mostanában érkezett vendégem, mindig olyan lényegre törők. Semmi bájcsevely, semmi "milyen szép rejtekhelyed van, Bagoly". Bizonyára a harc megedzi az embert, de tárgyalásra nem alkalmas egyikőjük sem. - közben félig hátrafordulva az egyik térdét az ágyra helyezi. Mint egy fél-török ülés. Így már nem háttal ül neked, hanem féloldalt fordulva. Az arca homályba vész, csak a kandallóban vidáman táncoló fény vet kísérteties fényt az arcára. Kár hogy azt a felét nem látod. Mindössze annyit sikerül kivenned, hogy fiatal, már-már gyermeki arca van. Egy suhanc lenne a bandavezér? Vajon mekkora hatalma van? Az egész város az övé, vagy csak részei?

- Kész szerencse, hogy önt nem tárgyalni hívtuk ide, kedves Ardea. - mondja bújkáló mosollyal az arcán. - Kérem foglaljon helyet. A többiektől nincs miért tartania - mutat körbe a szobában. - ők az ön csapatának tagjai.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Pént. Dec. 26, 2008 4:40 pm

Lucio Rashan /utcák/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, napfelkelte után 2 órával

Lynnas néz, gondolkozik. Őt is kísérti az ötlet hogy talán többet kellene megtudni Bagolytól. Ez az egész helyzet eléggé zavaros. Csak a sötétben tapogatóztok, így nincs túl sok reményetek teljesíteni a feladatot.

- Bagoly nem tudom mikor lesz itt legközelebb. Téged mikorra hívott találkozóra? Én két napig nem látom, valószínűleg. Bár megkérdezhetnénk hogy itt van-e, de én ezt nem merem. Félek hogy megharagudna és ezt nem kockáztatom. - a lány szemeiben a félelem árnya suhan át. Ezt a tekintetet lehetetlen összetéveszteni mással és valószínűleg nem is fogod elfelejteni.

Aztán csak áll ott, rád nézve, néha-néha lesütve a szemeit. Úgy tűnik átadta a vezetést, bár Bagoly is azt mondta hogy ő csak egy kísérő...te valahogy mégis társnak tekintetted. Vagy annyira mégsem?

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Csüt. Dec. 25, 2008 11:47 am

Drake Shan/A Tollaskígyó fedélzetén/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap utáni nap, napnyugta előtt 2 órával

-Úgy érzem itt az ideje gyorsan gondolkozni,de még mindig kellenek nekem információk
-Ránézek a medálra ,elveszem és magamra akasztom,csak hogy lássa hogy bízok benne,de leültetem és meg tudakolom tőle mibe is csöppentem bele hirtelen.
-Szóval kérem nyugodjon meg,és mondja el hogy mi történik körülöttünk és hogy bízhatnák magában?
-Mivel tudja bizonyítani az állítását-Ki maga és mit keres itt?-pont az én kabinomban?-Ideges vagyok és már nem érdekel mennyire ijesztem meg,mert érzem valami itt nem stimmel,túl kusza minden

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Kedd Dec. 23, 2008 4:50 pm

KM /A semmi közepén/
P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap utáni nap, napnyugta után

Magabiztosnak próbálok látszani. Higgadtan, nem kapkodva sétálok oda a kanapéhoz. Az azonban rettentően zavar, még mindig, hogy honnan tudnak ennyit rólam. A batyumat a lábam mellé helyezem.
-Üdvözletem... Bagoly. Minek köszönhetem a megtiszteltetést, hogy meghívtak ma este?- A szobában lévő többi embert, csak egy biccentéssel üdvözlöm. Még nem igazán tudom, mit várhatok a helyzettől, ezért minden idegszálam kiélesítem. A legkisebb rezdülésre is figyelek. A fejemet azonban nem kapkodom, Legfeljebb a szemem cikázása árulhatja el, ideges mivoltomat, ami miatt nem aggódom. Hisz félhomály van és a fickó, aki valószínűleg a bagoly fedőnévre hallgat, most úgy sem néz ide.

Tárgy: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Hétf. Dec. 22, 2008 12:59 pm

KM /Utcák/

/P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, napfelkelte után 2 órával/

- Nekem is eszembe jutott ez a gondolat, hogy most meglehet, hogy ezek tudta miatt megölethet minket. De ebbe inkább ne is gondoljunk bele. Te már régóta szolgálsz itt, benned megbízik. Bennem már nem annyira. Úgyhogy nyugodj meg, te nem hinném, hogy akkora bajban lennél, mint én. Ha megbízi benned, akkor nem lesz semmi gond. - mondom bíztatóan neki.

Remélem nem akar, majd megöletni. Nem hiányzik még egy üldöző. Vajon mi lenne, ha rákérdeznék. Eltöprengek ezen, majd Lynnashoz fordulok.

- Mi lenne, ha rákédeznénk? Lehet, hogy mégis megakarta osztani ezt valakivel. Csak nem bízik meg igazán senkibe és te nő is vagy, aki őt megértheti. Ámbár ez kockázatos lenne.

Tárgy: Re: Háromfejű Árnyak (Játéktér) Hétf. Dec. 22, 2008 12:41 pm

Lucio Rashan /Utcák/
/P.sz. 3911. Rügyek hava, 11. nap, napfelkelte után 2 órával/

Lynnas elgondolkozva néz rád. Ő is eltűnődik rajta hogy mondana-e még bármit is Bagoly. Aztán megrázza a fejét. Úgy látszik nem ez a járható út.
- Nem hinném Lucio. Szerintem az is csak pillanatnyi elmezavar volt, hogy egyáltalán beszélt róla. Lehet hogy már meg is bánta. - a lány kétségbeesett arcot vág. - Szerinted megöletne, amiért ezt megtudtam?