A Hírvivő

Ravenal Boguor
(Abyrnoss, Abrintus város kapuján belül)

Nincs semmi különös, beengednek a városba titeket, mindössze az utatok célját kell megmondanotok, valamint a rakományt. Ennyi elég is, mehettek beljebb.

A városban a karaván megindul a megadott irányba, melyhez nektek már nem kell a jelenlétetek. A terv sytisben legalábbis az volt, hogy a városban már nem fontos a jelenléted a karaván mellett.

Most elszakadhatsz a karavántól és a valódi kalandjaidra koncentrálhatsz, ha akarsz.

Maradsz a karavánnál, vagy elindulsz a fogadóba? Esetleg más a közvetlen célod?

KM
(Abyrnoss, Abrintus város kapujában)

A kis szelencét útközben a ruháim közé rejtem a ládába, amikre ráteszem a hátizsákot és lecsukom, valamint lezárom, ha minden jól megy fennakadás és részletes átvizsgálás nélkül áthaladunk a kapun, ha mindenképpen át szeretnék vizsgálni a csomagjaimat, akkor kissé tettett felháborodásomnak adok hangot, hogy ezek a személyes tárgyaim, ha ennek ellenére ragaszkodnak a kinyitásához, akkor kinyitom, természetesen (közben a kutató vagy kutatók auráját kifürkészem), de ha feltűnően érdeklődik, akkor egy láthatatlanságot (mentális illúzió) is varázsolok rá 50 mana erejéig, miközben Aura érintkezést tartok fent a holmimat átvizsgáló őrrel, vagy őrökkel és a varázslat hatóidejét időlegesre kitolom, a manaigény felét a fagykövekből merítem.
Ha a kapun átértünk Ignaashoz fordulok és megkérem, hogy tartson velem, hátha a kivégzések helyszínén további információkhoz jutunk, de legalább azt megtudjuk, hogy kiket végeztek ki a bűnesettel kapcsolatban.

KM

(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

- Merre visz utad? Mert azt hiszem, szívesen tartanék veled. Legalábbis egy darabon. Jobban mondva... Örömmel venném, ha elkísérnél egy darabon,a mennyiben időd engedi, mivel szeretnék még szót váltani veled, de az idő drága. Nekem is és gondolom, neked is. Leköteleznél, ha megtennéd ezt nekem.
Kedvesen igyekszem ránézni, amennyire csak tőlem telik. Remélem, meghatja ez a dolog. Vajon ki lehet ez a furcsa idegen, és honnan ismer engem ilyen jól?

Ravenal Boguor
(Abyrnoss, Abrintus város kapujában)

Ilyen szigorú nem szokott lenni, bár a városba csak azok léphetnek be, akik kereskednek, illetve a lakosok. Más nem jut be egykönnyen... - jön a válasz a karavánod vezetőjétől.

Ignaas pedig a következőt tudja meg:

Nos, Boguor, nem lesz egyszerű bejutni. Odabenn nagy a káosz, valakiknek a fejei lehullottak az elmúlt pár órában, a kinti incidens miatt...
Ezért van, hogy mindenkit ellenőriznek, és ha valakinek nincs konkrét célja a városban, már mehet is vissza. De nekünk van, ha jól emlékszem. Nem lesz gondunk a belépéssel...

A karavánotok odaér a kapuhoz. Kíváncsiságod merre vezet, amikor a kapu alatt vagytok?

KM
(Abymoss, Abrintus város közelében)

A városfelé indulva, végig gondolom, hogy mit kereshetnek az őrök. Valószínűleg a kiégett kocsikról valamit, hacsak nincs fegyver tilalom a városban, ami eléggé meglepő lenne.
Ignaashoz fordulok, hogy amíg én a környéken legismerősebb karavánunkat kísérő emberhez megyek és kikérdezzem. Addig ő kérdezzen meg valaki szembejövőt, hogy mit keresnek és ezt a lehetőségek szerint a legrészletesebben és utána keressen meg engem, de a karavánnal ne induljanak még be a városba.
-Mik errefelé a szokások? Mindig ilyen kutakodó az őrség? Vajon mit keresnek? Mennyire lehetne némi arany fejében meggyorsítani a bejutásunkat a városba?

Ravenal Boguor
(Abyrnoss, Abrintus város kapujában)

A nador szépség kimeríti minden érzelmi ellenását irányodba. Láthatóan nem fog veled szóbaállni. Ebben a tudatban Ignaas erősít meg, amikor visszamegy hozzád és közli a száríz tényeket: semmire sem tart téged.

- Marad a város, Boguor. Ha nincs egyéb itt, akkor meg is indíthatnánk a lovaink! - mondja Ignaas.

Ezzel a lovát a város irányába fordítja.

A városba érkezve látható, hogy mindenkit ellenőríznek, aki be akar lépni a kapun. Ti sem vagytok kivétel. Az őrparancsnok át akarja vizsgáltatni a teljes karavánotokat.

KM

(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

- A rended? Csak nem... ? Az lehetetlen. Nem voltam kiemelkedő diák és Masaaki - senpai már halott. Vagy esetleg...? A Fekete Rózsa? Máshonnan honnan is ismerhetnének? De miért?
Egyébként van még időm NEKEM gondolkozni, nem mehetek sehová. A társam várom. ŐK nem tudom, mennek-e már. De nagyon úgy fest, hogy igen. A férfi sem akarja, hogy csatlakozzam. Ez nem az én folyóm útja. Majd megvívják ezen harcukat maguk.
Gondolatban azonban Fantynusst átkozom, mert semmit nem mondott, jobbára azt sem tudom, Shintaai Mainoo-ból miért hozott ide? Pedig ez az információ jelentősen megkönnyítené a dolgom. Mindenesetre, akármilyen előkelő helyet is foglalok el az őrposzton, ennek ellenére nem merem megkockáztatni, hogy emiatt tekintélyem csorbát szenvedjen. Arról nem is beszélve, hogy nem nador honban vagyok. Itt semmire sem megyek az ottani tekintélyemmel.

KM

(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

- Az elején kezdvén, honnan ismersz Te engem? Mert ugye tudod a nevem, amit csak kevesen tudnak. Ezen a környéken nem nagyon vagyok ismeretes, ez eléggé messze van azon földtől, ahol felcseperedtem. De hogy én is megfeleljek neked, hiszen az illem így kívánja: az én lelkem nem nyomasztja ugyan semmi, de ezzel a pökhendi fráterrel ugyan nem megyek innen egy tapodtat sem. Emberi méltóságomban aláz meg, ahogy parancsolgat a lováról, és szívem szerint keresztüldöfném, mint egy tűszarvút, de valamiért felfordul a gyomrom, ha ránézek. Megalázkodásra kényszerítene, de velem nem lesz olyan könnyű dolga. Nem megyek vele egy tapodtat sem. Egyébként is, engem várnak a társaim, mennem kell, másfelé hív az út. Talán sikerül kihevernem a varázst, nem tudom. Annyi szent, hogy ha elmúlik a hatása, keresztülszúrom ezt az alakot, mint egy disznót.
Érzem, ahogy szemem megtelik gyűlölettel, szívem tartózkodással és félelemmel, a szavaim következményeképp, bár mivel tudom, hogy ez csak aljas varázs, nem sok jelentőséget tulajdonítok neki. A nyakamban felizzik a medálom.

Phibra
(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

Igen, kedves Phibra. Itt vagyok. Szeretnélek meghallgatni. Mi bántja, mi nyomasztja a szíved?

A lovas nő melléd ér a lovával és kedvesen néz rád. Várja, hogy mit szeretnél mondani neki.

KM

(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

- Kedvességed lenyűgöz, idegen, de azzal a rátarti hólyaggal nem vagyok hajlandó egy levegőt szívni. Nekem egy istenem van, Nadîr, az Ős-Szellem, és az ilyen bugrisokat nem vagyok hajlandó akként tisztelni, még akkor sem, ha feltételezik magukról eme állítás valódiságát. Viszont a nővel szeretnék szót váltani, azt hiszem, hasznos beszélgetés lenne. Egyébiránt szerintem tévedés áldozatává váltatok, nekem biztosan nem veletek van dolgom, engem más cél vár beteljesítésre. De erre több szót nem fecsérelhetek, szóval, ha kedvességed kihasználhatom oly módon, hogy megkérlek, szólj a nőnek, hogy szót váltanék vele, nagyon hálás lennék.
Ha az idegen megteszi, amire kértem, várok, ha nem, több mondandóm nem lévén leülök valami fedetebb, rejtettebb helyre, jelezvén, hogy nem akarok menni sehová.

Phibra
(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

Felkötöd a hátadra a fegyvereid, melyeket leakasztottak rólad, amíg "nem voltál közöttük", majd megindulsz a város irányába.

Csak pár lépést haladsz, amikor melléd léptet az ember, aki az "iszonyattal" érkezett a rajtaütés helyszínére. Megszólít téged:

Nos, így minden után, engedd meg kedves Nador Szépség, hogy ne egyedül menj arra, amerre megindított épp a lábad. Ez a nő, aki kicsit vissza irányban a lován ül, olyasmit akart nekünk mondani, hogy Neked és nekünk egy utunk van, az pediglen a városban van.
Rögtön be is mutatkoznék, ne legyek annyira idegen a szemedben: jómagam neve csak egyszerűen Ignaas, a nemesé, aki olyan csúnyán elbánt veled, Ravenal Boguor. Egyszerű kalandorok lennénk, s bár különösebben nincs célunk, úgy gondolom, amit az imént a Bureana-ként bemutatkozott csinos hölgy közölt, talán meghallgatást érdemel.

Kérlek engedd meg nekünk, hogy feledhető legyen az előző közjáték, és legyünk egy folyami bárkában, amikor beevezünk a következő iskolába...

KM, Phibra
(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

Elmondom főbb vonalakban a beszélgetést a varázslónővel Ignaasnak, bár valószínűleg hallotta is a nagy részét, majd végezetül megkérem, hogy próbálja rá venni a nőt, hogy velünk tartson, nagyobb biztonságban van velünk, mint egyedül az erdőben, bár ezt valószínűleg most ő nem így érzi. Meg kell vallani némileg jogosan. Ha Ignaas nem jár sikerrel megpróbálok én hatni rá /Uralkodás, tekintély/, bár jobb lenne, ha önszántából és nem rettegésből tartana velünk. Ha ennek ellenére sem kíván velünk jönni megértem.
Akárhogy is lesz búcsúzóul vagy útközben szerét ejtem, hogy pár szót válthassunk.
-Ne támadj rám legközelebb, akkor én se támadok vissza. Megértem, hogy nem bízol bennem, de az ilyen jellegű erőfitogtatásnak nincs értelme, mint azt magad is láthattad.
Ha nem tart velünk, akkor hozzáteszem: -Remélem a következő találkozásunkra békésebb körülmények közt kerül sor.

A kocsival bemegyünk a városba, természetesen a szignumos zászlót felhúzva, és megkeressük a Nyugati Kapu fogadót.

-A fogadóban a csapostól kérünk szállást, ha minden igaz vár már minket és békésen viszonyul hozzánk, de az óvatosság nem árthat.- jegyzem meg útközben Ignaasnak és a nadornak, ha velünk van.

Ravenal Boguor
(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

Ifjú Ravenal, a kérdéseidet én nem tudom megválaszolni, mert nem szerepem. Majd a csapostól érdeklődj, ő hivatott erre.

A lovas varázslónő befejezettnek tekinti a beszélgetést, amikor azt veszed észre, hogy a lány immáron felébredt kábulatából, és az általad róla lefejtett fegyvereket rendezgeti el. Még kába, és a gondolatai is messze járhatnak, de látványosan kerüli a közelséged, illetve csak a hátát mutatja feléd. Nem bírod tehát a kocsira elvinni.

Ignaas fejével int a fehér-hajú nő irányába, hogy mutassa, az indulni készül épp...

KM

(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

Látványosan elteszem a mentaliort, hogy látszódjon a békés szándék. Bureana felé fordulva megkérdezem.

- Miért segítessz nekünk? Mi a szándékod? A lányt is bevisszük a városba, a szignumom védelme alatt nem érheti baj. Egyébként sem akartam megölni a lányt, csak el akartam venni a kedvét a további támadásoktól. Már így is nagyobb energiát fektettem bele, mint szándékoztam, ezért került veszélybe. Viszont, mivel az én hibám miatt került ilyen helyzetbe, felelősséggel tartozok érte. Milyen bújkálókról beszélsz? Én csak egy gyáváról hallottam. Milyen eseményekről beszélsz? Mi folyik itt?

Visszamegyek a karavánhoz a kocsinkért és odavezetem Ignaashoz, segítségével berakjuk a kocsiba Phibrát.

Bemegyünk a megadott fogadóba és kiveszünk egy, ha Phibra is velünk van, akkor két szobát.

KM

(Álom)

El sem hiszem. Mintha ólomból lennének a részeim. Ami máskor oly könnyed feladat, most olyan nehéz. Ráadásul nem haladok. Hiába mászok egyre fentebb, esélytelen, hogy a kedvesem vagy a fa tetejét elérjem.
Zuhanni kezdek. Nem félek, hiszen tudom, hogy csak álom. Érzem, ahogy gyermekem hagyatéka felizzik a mellkasomon. Ő vigyáz rám. Mindketten vigyáznak rám.
Úgy lett, ahogy sejtettem. Repülök. Micsoda könnyed érzés szárnyalni. Nem akarom, hogy ez véget érjen. De felébredek.

Értetlenül nézek körül, mielőtt felülnék. Akaratlanul kapok a "medálomhoz", bár még meleg, de megvan. Nem esett semmi baja. A nő, a kút, a fekete világ. Elgondolkozom ezen. Vajon mit jelenthet? Biztosan jelentése mindennek, amit láttam, de vajon mi? Pedig tudnom kellene.

Hangok ütik meg a fülem. A nevemet hallom. Felülök. Magam előtt látom az iszonyatot magát, a férfit, akit soha többé nem akartam látni. És egy nőt. Vörös haja csábítóan borul a vállára, valami féle nemes lehet, egészen sok címer meg ilyenek vannak rajta, magam sem tudom, mi az, nem értek hozzá. Felállok, azt hiszem, én csendben távozok. A város rám vár, ezt az embert meg a casquorom hegyére sem kívánom.

Phibra
(Álomban)

Igen, Ő az. Mégsem reppen oda, hogy ott legyen veled.

/Erőnlét-teszt, 4, Sikeres/

Felmászol a fára. Követed. Lassan haladsz. Ő hasonlóan tesz, mint te, de ő neki láthatóan nincsenek fájdalmai, és nem okoz neki a feljebb és feljebb reppenés. Ellenben veled. Minden ággal újra és újra meg kell küzdened. Sokáig haladsz fel. Túl sokáig.

Feltekintesz, a holló nincs közelebb, csak te vagy magasabban. A fa teteje sincs közelebb.

Talán úgy nő, ahogy én haladok feljebb? - gondolod át a helyzeted.

Kapaszkodsz tovább.

/Mászás-teszt, 82, Félsiker/

Kezed meg, megcsúszik, amint a szédülés, illetve az izomgörcsök újra- és újra beléd harapnak.

/Egészség-teszt, 8, Sikertelen/

Elveszted az eszméleted, és zuhanni kezdesz...

Zuhanásod közben ébredsz fel. Érzed, hogy zuhansz le a mélybe. Füledbe a végtelen magasságból aláeső testedbe robajlik az elsuhanó levegő döreje.

Lassan kitárod mindkét kezed és megfordulsz. Tested megfeszül, kezdetét veszi a szárnyalás.

Egy tájat látsz magad alatt. Egy folyót, egy kikötőt és egy várost mutat neked a madártávlat. A város közepén egy fekete kút, amint fekete vizet emel ki belőle egy fekete hajú idős asszony...

Felébredsz. Csak egy rossz álom volt...

Ravenal Boguor
(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

A nő továbbra is a lován ül, és onnan folytatja veled a megkezdett beszélgetést:

/Bureana Éberség-teszt, 20, Sikeres/

Gondolom, az ismét elővett mentailor nem engem akar megtámadni!?
Azért kerestelek meg, mert neked könnyű bejárásod lehet a városba, ami talán a szerencsétlenül járt lányról és az erdőben tanácstalanul várakozó emberekről nem mondható el. Be kell jutnotok a városba és ott meg kell keressetek egy embert. Ez az ember a Nyugati Kapu nevű fogadóban a csapos. Ő fogad benneteket, ha odaértek. Kaptok tőle szállást, majd éjszaka meg fog benneteket látogatni és további részletekkel fog szolgálni az itteni eseményekről.

Gondolom, a kalandvágyad nem csökkent attól, mert a Nador nőt ilyen gyorsan letaglóztad?
Az életben meg kell tanulnod, hogy HATALMAD van. Nem úgy, mint másnak. Pontosan be kell osztanod minden egyes csepp erőd. Phibrát majdnem megölted, pedig vigyáznotok kell egymásra a közeljövő eseményi végett.

Van még kérdésed?

KM

(Álom)

A madár számomra teljesen furcsán viselkedik. Elméletileg én is parancsolok nekik. Kivéve ha... De akkor miért ilyen ellenséges?
Teljesen egyedül érzem magam. Tudom, hogy a testem kint szenved a materiális világban és arra lenne szüksége, hogy felébredjek, de nem tudom, hogyan csináljam.
Teljesen kétségbeesek, pedig tudom jól, hogy ebben a helyzetben nem lenne szabad. A nevelésem is hidegvért kívánna, de lassan elpattannak az utolsó idegszálaim is. Az egyetlen, akitől segítséget várhattam, magamra hagyott. De az nem lehet... Ő csakis Ő lehet...
Akkor viszont nem ok nélkül reppent fentebb. Talán van ott valami... Összeszedem magam és megpróbálom követni, bár nem vagyok valami túl jó állapotban. sőt, egyáltalán nem vagyok jó állapotban. Ennek ellenére egy próbával semmit nem veszíthetek. Többet ér, mint a fa alatt sírni...

KM
(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

A fémdobozkát elsüllyesztem az utazókabátom belső zsebébe.
Erre vagy nem volt szükségük, vagy figyelmetlenül itt hagyták, hiszen a kocsit szemmel láthatóan megszabadították a rakományától.

A nő közeledtére előveszem a mentalioromat és a kezembe rejtem.
Remélem, hogy ez a nő nem támad rám, mint az előző...

DE, ez a nő más, ez nem egy harcos. Ez egy csodálatos nő, maga a megtestesült tökély...
Bár a nő alakja és tekintete megigéz, de nem von a bűvkörébe, ennek következtében éberségem se lankad.

A nevemen szólít, a család nevemen. Vagy ismeri a Sytisi szignumokat, vagy engem keresett. Mindegy is. De azért gyanús ez a barátságos hangvétel, tisztelet teljes, de mégis túl személyes.
-Üdvözlöm, kisasszony! Részemről az öröm, hogy megismerhetem. Miben állhatok a szolgálatára?

Phibra
(Álomban)

A fa törzséhez lépsz, amin a holló károg. Szeretnéd magadhoz hívni a madarat. szeretnéd megtudni miért vagy itt, és ha már itt vagy, akkor miért látogatott meg a madár.

Nem kapsz tőle választ, csak néz rád, amikor hívod magadhoz. Amikor pedig szökkensz, hogy elérd őt, magasabbra reppen, és egy olyan ágon telepszik meg, melyet nem érhetsz el semmi esetre sem. Marad a fára mászás, vagy keresel magadnak egy másik megértési forrást.

/Mentál-teszt, 4, Sikertelen/

Úgy érzed magadra maradtál.

KM

(Álom)

Körülnézek, de nem ismerem a helyet, ahová kerültem. Nem tudom, mi történhetett. Valami emlékmorzsa maradt, de igazából nem áll össze az eseméyek mozaikkirakója.
Nagyon rosszul vagyok. Talán ezért is veszek észre mindent olyan nehézkesen, a kínos elvonják a figyelmem a dolgokról. A ruhám is más, nem csak a helyszín. Vajon mi történhetett?
Érzem, hogy figyelnek. Körülnézek, de csak nehezen veszem észre a hollót a fán. Nyújtanám felé a karom, de az nem engedelmeskedik. Kérőn nézek rá, ő talán tudja a választ, bár nem tudom, vajon Ő az, vagy csak egy holló a nemzetségből. Mindenesetre biztosan nem véletlen, hogy itt van.
-Gyere ide...
Kérem a madarat a hollók ősi nyelvén. Vajon ki ő, és miért van itt? Talán ha közelebb jön, választ kapok a kérdésemre.

Ravenal Boguor
(Abyrnoss, Abrintus várostól délre)

Ignaas marad közvetlenül a lány mellett, jó magad pedig odalépsz a roncs mellé. Több kisméretű láda maradt a kocsiban, amiknek a faanyaga kiégett, csak a vasalatuk maradt meg.

Az egyik ilyen "ládában" egy kis fémdobozkát találsz, ami egy ököl méretű lehet, felnyitni egyelőre nem tudod. El kell tenned, ha később meg akarod vizsgálni a leletet.

Ezzel végzel, amikor egy lovas közeledtére leszel figyelmes. Egy nő az, vékony, égővörös, göndör hajjal. Karcsú testét finoman munkált utazó ruha fedi. Úgymint: fehér ing; lezser, ujjai végén - talán az alkarja közepétől -, gombokkal szűkítve. Zöld bőrmellénnyel, barna bőrnadrággal és fekete bőrcsizmával.

A nő alig lehet 22 éves. A lovat úgy üli meg, mintha azon nőtt volna fel, testtartása maga a megtestesített nő.

A szemei, igen, a szemei. Azok nagyon meg tudnak igézni téged...

/Érzékenység-próba, 1, Sikeres/

Ha nem kaptál volna ilyen alapos kiképzést, akkor ez bizony első látásra szerelem lenne...

Éppen ezért tudod levenni a szemed a szeméről, és veheted észre, hogy van nála egy hosszú bot, amit a lova nyeregkápájára erősítettek. Ez a bot nem közönséges bot, amit holmi harcosok hordanak maguknál...

Egy varázslónővel akadt dolgod. A szignumok, amiket ruháján és a lovának szokatlanul mélyre engedett izzasztóján látsz, ismeretlenek. Ez a nő egy számodra ismeretlen rend tagja.

Odaléptet melléd és kedves hangon köszönt téged:

Üdvözöllek Ravenal! Bureana vagyok. Örülök, hogy találkoztunk!