Árnyékháboruk New Yorkban (Játéktér)

Cynthia Moron /Elízium/

Torokköszörülésre emlékeztető hangot hallasz a Herceg felől aztán rá kell döbbenj nevet de csak pár pillanatig. Kezével int a egyik fotel felé.

- Foglaljon helyet Ms.Moron Matthew Gorenfield gyermeke. Nagyon szépen forgatja a szavakat és ügyesen csúsztatja a kényes kérdéseket. Természetesen nem szándékozom megtagadni öntől a városban tartózkodás jogát. Saját vadászterületet ki kell érdemelje viszont addig a közterületeken csillapíthatja éhségét vagy engedélyt kérhet a adott terület birtokosától a vadászathoz. A közös vadászterületek határairól majd érdeklődhet Ms. Snelly Lacroix-tol ki udvarom Udvarmesteri státuszát tölti be és Atyja Atyának a Atyja.
Evezzünk viszont más vizekre mint mondtam szépen és ügyesen forgatja a szót valahogy elfeledkezett a híresen hírhedt Mentoráról a Detroitba elhíresült Izmael de Darkness-ről esetleg a közeljövőben számíthatunk arra, hogy ö is tiszteletét teszi szerény városunkban ?

Mondandója végén finoman előredől és a tekintetedbe fúrja szúrós szürke szemeit.

KM /Elízium/

A ruhám tökéletes a hajam szoros kontyban a sminkem nem igazán visszafogott. A kalapka hálója leeresztve így csak a vérvörös ajak az ami látszik s talán a szemvillanás. Kis ragadozó mosollyal pillantok egy utolsót a kézitükrömbe.
Aztán kiszállva a limuzinból a Hercegi rezidencia folyosóin ő Hercegsége elé járulok. Az az csak a háta mögé egyenlőre.

Megvárom hogy megforduljon a székkel vagy felálljon. Mikor megfordul hagyok néhány másodpercnyi szünetet hogyha szólni kíván ne vágjak közbe, valamint jól megnézhessen magának. Tisztában vagyok azzal hogyan hatok a testvérekre (persze addig amig pontosan utánna nem járnak ki s mi féle is vagyok) Halvámyan elmosolyodom és egy tökéletes udvari bókolást mutatok be. A rövid szoknya nem akadályoz meg abban hogy kecsesen tegyem mint már annyi százszor.
- Sir LeBlanc !.. - szólítom meg kissé mélyebben zengő hangon mint a beszédhangom. S nem emelkedem fel a bókolásból míg ő nem szólít fel erre.
"ha megteszi felegyenesedem de nem nézek fel rá lesütöm a tekintetem"
- Kérem engedje meg hogy bemutatkozzam....Nevem Cynthia Moron .. gyermeke Matthew Gorenfieldnek ki gyermeke Arthur de Lacroix -nak a ventrue klán nemes vérvonalának. - mondom ki büszkén. Ám még mindig tisztelettudóan a szőnyegre szegezem a tekintetem.

- Bár nem a mai és nem a tegnapi nap folyamán érkeztem kérem nézze el nekem a modortalanságot melyet akaratomon kívül elkövettem az olyannyira tisztelt hagyományok ellen és nem jelentkeztem be azonnal. Mindazonáltal köszönöm hogy mégis abban a kegyben részesít hogy drága idejét a bemutatkozásomra fecsérli. - újabb meghajlás.
- Ezennel szeretnék a támogatását kérni New York városban való maradásomhoz. Ha kijelölné a lak- és vadászterületemet . Az ittartózkodásom nem végleges az engedélyt határozatlan időre kérném. - mondom el bátran és határozottan.
- Természetesen mind anyagi erőforrásaimmal mind tudásommal befolyásommal támogatni kívánom a Kamarillát és az Ön érdekeit védelmezem. - hajlok meg felé tisztelettel.
- Tisztelettel megkérném hogy adjon helyt a kérésemnek Sir. - a szavaim kemények. Csak akkor nézek fel rá lassan ha nem sújt le rám haragja a merészségemért.

Cynthia Moron /Elízium/

/Bérpalota/

A titkár visszafogott hűvösséggel utasítja el a további információk kiadását.

- Ms. Moron sajnos nem áll módomban további információkat kiadni a de Luca család estélyéről csak magamat ismételhetem, hogy holnap után eset önért megy a limuzni és oda és vissza is hozza a sofőr. A sofőr minden lényeges információval rendelkezik ami feladata végrehajtásához szükséges. Talán annyit még nyugodtan mondhatok ha van kedve nyugodtan öltözzön extravagánsan nem fog kitűni a többi vendég közül.

/Másnap éjjel Elízium/

Sofőröd zökkenőmentesen elfuvaroz a Brodwayen található Elíziumba. Eléggé kihalt a korai időpontnak köszönhetően hátul a irodánál udvariasan fogadnak egy csinos szőke nő a legjobb minőségű kosztümben valamint egy bűn ronda vízköpő aki meglepő módon jó minőségű bőr ruházatot visel és a szárnyait sem látni. Egy nagydarab vörös férfi egy kézidetektorral átvizsgál s miután tisztának minősít a szöszi int, hogy kövesd majd egy hátrébb található irodához vezet. Kinyitja előtted.

- Fáradjon be Ms. Moron Brian LeBlanc Herceg már várja.

Belépsz egy félhomályos ízlésesen berendezett irodába a Herceg valószínűleg neked háttal ül egy hatalmas fotelban és a túlsó falon lévő képernyőn lévő diagramokat valamit a mellettük futó gazdasági jelentéseket hallgatja és nézi. Amint belépsz a képernyő lekapcsol és a herceg feléd fordul a foteljában csak a óriási keményfa íróasztala van köztetek.
Kényelmesen hátradől a ölébe ejti a kezét és kérdően felvonja a szemöldökét, egy teljesen átlagos középkorú férfi ül a fotelban talán csak acélszürke szeme és erős álla ami hangsúlyos megjelenésében a egészet kitűnő minőségű személyre szabott ruhák foglalják keretbe és apró finom kiegészítők.
A ujján lévő egyik gyűrű tanulsága szerint a West Point-on végzett valamikor ami nem mostanság lehetett. Láthatóan átadja neked a első szó jogát.

Drake Shan /Elízium/

A mondókád közben egy kicsit felerősödnek a fények a Herceg irodájában eloszlatva a sötétséget és diszkrét félhomályt varázsol a helységbe. A végén int, hogy foglalj helyet, kicsit előredől a foteljában és a ujjait egymásnak támasztja a íróasztalon. A jelenléte teljesen hangsúlyossá válik, mintha ismét a régi London kikötői kocsmáinak öreg matrózai vagy a mintha a öreg nyugodt erdész ülne előtted.

- Drake mindketten tudjuk, hogy amint a imént elmondtál annál jóval többet tapasztaltál odakint. most mond melyikünknek lenne jó ha minden fontos momentumot harapófogóval kéne kihúzni belőled. Szerintem gondold végig nyugodtan a elmúlt évek eseményeit és kicsit bővebben ha előadnád annak nagyon örülnék. Szeretném ha egy kicsit bővebben kifejtenéd a városon kívüli helyzetet.

Ott ültök egymással szemben és ismét a téli erdészház kandalló előtti esték hangulata fog el. Amint a öreg erdész a hóesést figyelve nyugodtan pipázott.

KM /Pálmaház, Labor/

Beleegyezésem után Vincentről sugárzik, hogy bizony tudta ő, hogy nem fogom elutasítani. Úgy látszik, mindi minden úgy lesz, ahogyan ő szeretné. Az alkut megkötöttük. Még elmondja, hogy mostantól bejárásom van a Myriad Tech. magánkönyvtárába és odaadja a személyi titkára elérhetőségét.

Visszatérve a laborba, megpróbálom folytatni a munkámat, de sehogy sem megy. Nem tudok koncentrálni, folyton elrontom az adagolást, rosszul festem meg a mintákat. Végül föladom, ma este már hasznavehetetlen vagyok. Egyre csak a könyvtár és a tartalma jár a fejemben. Az olyanoknak, mint én nagyon is vonzó a lehetőség, hogy régi iratokat tanulmányozhatunk, ráadásul a hitelességüket sem kell ellenőrizni.
Úgy döntök, ellátogatok abba a könyvtárba. Nincs ugyan határozott célom, de nem bírnám kivárni, hogy legyen. Összepakolok a laborban és a neten megnézem, hol is van a Myriad Tech. épülete. Ez után fogom a táskám meg a kabátom és elindulok.
„Bizonyos középkori iratok”, ezen gondolkodok út közben. Vajon milyen iratok? Rájuk találok, ha nem tudom, mit takar a „bizonyos”? Lehet. Próbálkozni már csak ezért is érdemes. De persze maga a könyvtár feltérképezése is rettentő érdekes. És, ha már oda megyek, meg is érdeklődhetem valakitől, kinek is ígértem segítséget.

Jason Brown-Chen / Pierre Lavoissier /Myriad Tech./

Még nagyban a tárgyalóban tanakodtok a elkövetkezendő terveiteken amikor három sípolás kíséretében életre kel a fali óriásképernyő. Norobu jelenik meg rajta valószínűleg a irodájában tartózkodik legalábbis a háta mögötti panorámaablakon a város fényei látszanak.

- Jó estét uraim örülök, hogy együtt találtam magukat. Arra szeretném kérni magukat, hogy holnap este tíz és tizenegy óra között találkozzunk a tárgyalóban ahol éppen most tartózkodnak. Ha bármi probléma lenne a időponttal kérem most jelezzék nekem.

Pierre / KM /Myriad Tech./

Sajnos a rengeteg név és adat és hely és széndék között úgy érzem amgam, mitn eltévedt kisfiú egy dzsungel közepén. És ez egy más világ, nem az, amiben eddig mozogtam. Hogy mi lehet egy vámpír mozgató rugója, mikor mit érdemes neki mondani ... hogyan lehet valamire rávenni ... sejtelmem sincs.
- Az én tehetségem azt hiszem kimerül jeleleg a komputer-rendszerek üzemeltetésében, és esetleg némi kérdezősködésben. Intrika és politika ügyben nem vagyok elég jártas. Én nem csak ezt az udvart nem ismerem, de egyiket sem. - sóhajtok, s csóválom meg a fejem. - Meg esetleg odacsaphatok valakinek, ha éppen az szükséges, bár őszintén szólva nem tudom, a képességeim ezen a téren mennyire versenyképesek. Emberi viszonylatban nem rossz, de itt mindent más mértékkel mérnek.
Ha csak visszagondolok a küzdelemre Norobuval, ami inkább egy alapos leckéztetés volt, akkor úgy vélem, hogy labdába nem rőghatok, nemhogy sabbatos vámpírba. De ugyanakkor Norobu mester Pierre-t is elintézte, szóval az esélyek egál-egál. Már csak azt kéen tudnom, hogy Pierre mennyire átlagos, esetleg átlagon aluli, vagy átlagon felüli harcosnak számít-e.
- Testmozgás? Nos, az nekem is jól esne. Ma még nem volt időm edzeni. - bólintok jókedvűen.

KM,Jason(Myriad Tec)

Hosszú másodpercekig nézek Nobujosira majd miután kiment a termeből a helyére.Francba újabb zsákutca,lassan kezdek frusztrálódni-zsörtölödöm magamban.Hátradölök a székemben és Jasonre pillantok-Innentől passzolok,jelen pillanatban nincs más ötletem,ismét vaktában kell tapogatozni,nagyon elkellene a helyismeret,de az egyikünknek sincsen.
Halk pityenés vonja magára a figyelmemet.A gépem jelzi,hogy üzenetem érkezett a belső hálón.Elolvasom Agy üzenetét melyben közli,hogy bővült az adatfájl a Megfigyelések mappában.Megnyitom a fájlt és egy jó nagy videófile-t találok.A kezdeti pillanatokban kiderül a multkori videó folytatása.Szó nélkül fordítom Jason felé a monitort,hogy ő is lássa a felvételt.Elég hosszú bár látszik,hogy vágott és a számunkra fontos részek vannak benne összeollózva.A két helyi vértestvér beszélgetése elég hosszan.Az egyik kezével elvesz a másikkal adja.Jut eszembe valami mondás.Ez a két arc nálunk tájékozottabbnak tünik ráadásul ugyanaz lenne a feladatuk az Udvar felé mint nekem Atyám felé.Nem lenne rossz felvenni velük a kapcsolatot,de hogyan?Ilyen vészterhes napokban egy bizalmaskodni próbáló ismeretlenben meg nem bíznék.Utóbbi meglátásaimat megosztom Jasonnal kíváncsi vagyok a véleményére.Ha Norobu megbizik benne Atyám pedig Norobuban akkor én is megoszthatok vele többet mint eddig.Bár a jelen helyyzetről én se vagyok sokkal tájékozottabb.Valahogy úgy kéne a dolgokat intézni, hogy ne kelljen nekünk segítségért kuncsorogni.Egy egál felállással már kiegyeznék.Jason tekintetéből rájövök ,hogy gondolataim kicsit elvittek.Megkérdezem még egyszer ,hátha felmerült benne is valamilyen ötlet.
-Nos Jason ez most nagyon jól jött nekünk nem gondolja?Valahogy összekéne futtatnunk a szálakat ezzel a két alakkal?Részemről használható gondolat nincs a fejemben,zsong egy kicsit a két éjszakás adat böngészéstől.Felüdítene egy kis testmozgás van kedve velem tartani?Hátha utána friss gondolataink érkeznek.

KM, Brandon /Menedék/


/Utcák/


/Elízium/

KM /Bérpalota/

- Nem valóban nincs programom és biztosíthatja Mr Vincent -et hogy ott leszek az estélyen ahogy kívánta. Köszönöm az információt. - még megérdeklődöm a pontos helyszíneket ha már ilyen közlékeny a titkár ez talán nem fárasztja nagyon majd elköszönök - Kellemes estét ! - és bontom a vonalat.

Egyre inkább úgy érzem mintha nem is lennék ura a tetteimnek. Önkéntelen pillantok körbe a tökéletesen biztonságos fészkemben. Kamerák után kutatok. Majd felnevetek a paranoiám ezen fokozatán. A magyarázat egyszerű. Tudják új vagyok s nem igen merek kimozdulni. Vagyis nem lehet semmiféle programom. Mégis játszanak velem. Talán meg akarnak félemlíteni...nos ez sikertelen kísérlet. Döntöm el magamban.
A kimozdulásról jut eszembe s felhívom a portát.
- Peter kérem mondja meg a sofőrnek hogy holnap este lesz szükségem a limuzinra - gyorsan végig gondolom mikor sötétedhet s megadom az időpontot hozzávetőlegesen. Legfeljebb vár egy kicsit.

Majd magamra zárva az ajtót kényelmesen levetkőzöm melegítőbe bújok és átrendezve a szobát a csillár belógását is beleszámítva edzeni kezdek.
Átmozgatom magam majd akrobatikus ugrások sorát játszom végig mintha harcolnék egy láthatatlan ellenféllel. Végül leülök és meditálok egy két órácskát attól függően mennyire tudok kilazulni a mozgás után.

Aztán átvizsgálom a ruhatáramat. Köztes megoldás kell hiszen a két találkozó között nem lesz időm átöltözni. Mivel rövid audienciára számítok ezért nem öltözöm ki annyira mint amennyire az esemény megkívánná.
De azért elegáns leszek visszafogottan kihívó.
Fekete selyemblúz magasan záródó nyakkal. Vérszín kosztüm fekete prémszegéllyel. A kabátka kosszú ujjó a gallér és a kézelő prémmel díszített. A szoknya rövd térd felett egy arasszal s a széle alul szintén prémes. Testszínű harisnya fekete lakk, hihetetlen tűsarkú körömcipő. A kosztüm anyagával azonos színű kesztyű kis fekete kalap leengedhető háló hogy az arc felső fele takarásban maradjon. A hajam majd feltűzöm hogy ne lógjanak a tincset rakoncátlanul. A számra mélybordó rúzs kerül a szemem kihúzom feketével.
Már most összekészítem a kis fekete lakkbőr kézitáskám. Egy hamis névre szóló igazolvány de valódi kivitelezésben hogy a hatóság elfogadja ha esetleg utcai ellenőrzésbe futunk. Mellette pici üveg parfüm s a rúzs ha pótolni kell valamiért az ajkam színezését. A mobiltelefonom s egy kisméretűre összehajtható várostérkép. A bankkártya s némi készpénz. Egy zsebkendő melyet még Izmaeltől kaptam. Talán szentimentalizmus talán csak magam mellett szeretném érezni őt a fontos események közben.
Még egyszer leellenőrzök mindent majd kikapcsolom a gépet s elteszem. Előkészítem a nappali pihenőhelyem a kicsinyke alvófülkében amin nincs ablak így nem kell összehúzni a függönyöket a szobákban nappalra. Ha valaki kintről figyelne ne szúrjon szemet a változás.
Elgondolkodva lépek az ablakhoz és a várost figyelem....

Cynthia Moron / Bérpalota/

A titkárra megérzésed szerint semmilyen hatást nem gyakorolsz mint morajló vízesés válaszol.

- Jó estét Ms. Moron Mr. Vincent holnap után éjfélkor a de Luca család estélyén kíván önnel találkozni. A limuzin este tízre önért megy. Reményeink szerint semmilyen programja nincs még holnaputáni éjszakára.

A Elízium a Brodwayon található míg a Myriad Tech. székháza College Point Shore Front Park szélén áll. Egy éve adták át a extrém építészet egyik tanulmányépülete. A hírek szerint teljesen önálló ökoszisztéma fenntartására is képes. A épületet a japán építész géniusz Nikken Seiki tervezte egyes kritikusok szerint inkább örült mint zseni vagy egy örült zseni.

KM / Bár, Bérpalota - lakosztály /

Egyre nagyobb izgalommal hallgatom Nancy szavait a szabbatról, s arról is hogy tulajdonképpen szabad vadászatot engedélyezett. A vadász lelkesedése hatalmasodik el rajtam. Eszembejut az otthonunk, a város ahol kétlaki életet élhettem, s ahol loppal surranva, alakoskodva, színészi hajlamaimat kiélve, szedtünk össze a csapattal nem egy szabbat kémet. A nagy harcra, ahol a fél csapat kis híján torporba került. A társak a testvérek elismerése ...Izmael büszke tekintete.

Talán mégsem olyan rossz a hely ahova hozott. Kezdem elhinni hogy újra magamra találhatok.
Vajon mit tudhat rólam a herceg s mi az amit valóban képességnek tekint a részemről.
Nem szólok közbe de megjegyzem amit mond.
Majd mikor feláll én is követem a példáját.
- További kellemes estét Ms Nancy ! - mondom látva hogy milyen gyorsan távozik az asztaltól. Mikor kilép az ajtón elgondolkodva nézek utána. Andrew az asztalhoz lépve kizökkent a belső köreimből. Mélyet sóhajtva lépek hátra s rámosolygok.
- A szokásos százalékkal számoljon kérem - s kis mosollyal jelzem neki, hogy a köztünk lévő emeltszintű szokásokra gondolok. Ő csak bólint s köszönetképp meghajol felém. Biccentek és elhagyom az asztalt, elindulok a lakosztályomba.
Belépve körülnézek. Bár nem hiszem, hogy bárki be merné tenni ide a lábát. Izmael kifejezetten biztosított arról hogy ebben az épületben maximálisan biztonságban vagyok. Nem fagattam őt, már régtől fogva tudom, hogy kontinens szerte vannak menedékei és érdekeltségei. Még sosem csalódtam a szavában.

Az asztalhoz lépek és szétteregetem a város térképét. A bérpalota megjelölésére egy kis porcelán figurát használok, amit a könyvesszekrény polcáról vettem le. Majd felnyitom és elindítom a laptopom, kikeresve rajta egy térkép oldalt, s ott is a címkereső funkcióra állítom a kurzort, hogy azonnal meglássam milyen messze lehet jelenlegi menedékemtől, az Arkhón által esetlegesen megadott találkozási pont. Majd felemelem a telefont és a portát hívom.

- Peter ... ! Cynthia vagyok. Megkérném szóljon a garázsba hogy valószínűleg szükségem lesz a limuzinra, a sofőr álljon készen. Perceken belül visszaszólok hogy valóban elhagyom e a házat....köszönöm. - mondom kedvesen.
Két percig mozdulatlan állok, és felkészülök a méltósággal való beszélgetésre. Majd előveszem a mobilom, és a kesztyűm szárából a Nancytől kapott kis cédulát. Hideg nyugalommal pötyögöm be a telefonszámot. Majd a gép elé állok, újraélesztve egy mozdulattal a közben pihenő módba tért képernyőt.
Kivárom a csörgéseket. Nagyon gyorsan felveszik a telefont. Kis csalódottság fog el mikor csak a titkár szól bele a telefonba. Majd elmosolyodom a gondolatra. Hisz itt csak egy kis senkiházinak számítok.
A megszokás nagyúr. Odahaza egyenes és titkos vonalam volt egyenesen a Herceghez... Gyorsan túlteszem magam az érzésen és a feladatra koncentrálok.

- Üdvözlöm ! Nevem Moron...Cynthia Moron ! - mondom jól érthetően. - s magával Lorias Vincent Fremennel szeretnék szót váltani ha alkalmas az időpont. Amennyiben nem lenne az, megtenné hogy visszahív amint lehetőségem nyílik beszélni vele ? - mondom határozottan de udvariasan. Akaratlan is kihúzom magam és büszkén hátrafeszítem a vállaimat mintha már előtte állnék. A hivatalos hangulat lassan lehűti a vérem iménti vadászizgalmát.

Cynthia Moron /Bár, Bérpalota/

Nancy leteszi a kávéscsészét és arcán elégedett ragadozómosoly terül szét.

- Ms. Moron a Kora este sötétedés után egy fertályórát jelent Brian LeBlanc Herceg udvarának olvasatában. Az, hogy mennyi időt fog a Hercegnél eltölteni teljesen önön és a képességein múlik.
Nem tudom és nem is rám tartozik, hogy mi fog történni Mr. Norobuval való találkozása folyamán én csak tolmácsoltam ön felé Vincent kérését miszerint szeretné ha a hercegi találkozó után felkeresné.
Ha hasznos akar lenni a városban és szeretné kivívni a Herceg megbecsülését akkor gyűjtsön be néhány nagymenő felső ligás Szabbat skalpot és az sem hátrányos ha ezek a skalpok még esetleg dalolnak is a Herceg Vallatójának. Nem egészséges sőt egyenesen káros hangoztatni de ha tetszik ha nem előbb utóbb itt ostrom lesz a Szabbat nem fogja tűrni, hogy Brian LeBlanc Herceg elfoglalta tőlük a várost. Vissza akarják kapni ami egyszer már a övék volt és senkinek sincsenek kétségei a módszereik felől.
Köszönöm a idejét további jó éjszakát.

Nem nagyon vár tőled választ felszedelőzködik és elindul a dolgára.

Később a lakosztályban

Felhívod a számot amit kaptál és egy érces férfihang veszi fel.

- Halló jó estét kívánok Lorias Vincent Fremen személyi titkára vagyok, kit tisztelhetek önben?

Km /Bár/ !!!!

Újabb meglepetés. Valaki nagyon akarhat tőlem valamit, hogy ennyire megkönnyíti a helyzetemet, pedig még nem is tudja megéri e. (Meg lesz ennek az ára ) fut át rajtam a logikus gondolat. S bármennyire is csábító, a helyzet mégsem tetszik valahogy. Még sohesem láttam senkit hogy önzetlen segítene, főként nem hogy nem is kértem, és mégis teljesítve van a legfontosabb kívánságom. (Pedig még sehol a karácsony...) apró kis mosolyt engedek meg magamnak a gondolatra.
(Szóval ne késsek el...kora este.. érdekes fogalom a késés ha az időpont csak hozzávetőleges....miért kell mindent kihúzni Nancyből? ... pedig jó megérzéseim szerint ezeket önként kellene elmondania) Fürkészve nézek rá.
- Nem hiszem hogy jelenlegi helyzetemben lemondhatnék egy olyan erő támogatásáról, mint amit az ön személye képvisel. Nem szeretném ha azt hinné lebecsülöm, vagy figyelmen kívül hagyom a tényt miszerint már az első perctől kezdve szimpátiával fordult felém. Ritka hogy egy betolakodót ilyen szivélyesen fogadjanak - bókolok felé udvariasan.

- Ön oly sok és számomra értékes információ birtokosa, és hálás vagyok amiért mindezt megosztja elem. - mosolygok rá szivélyesen.
- S azt hiszem a jövőben nem kell emlékeztetnie erre,ha esetleg úgy ítéli meg hogy pillanatnyi gondjain pont én segíthetnék. - komolyodom meg.
- S mivel volt szíves említeni azt a tényt hogy a mai időkben nem célszerű megharagítani Ő Hercegségét, s mint tudjuk a pontosság az egyik erény, ha esetleg megtudhatnám, hogy pontosan mikor is és mennyi időt szándékozik rámpazarolni őméltósága a rövidke éjszakából ? - kérdezem roppant udvariasan. Megvárom a válaszát.

- S természetesen a találkozó után felkeresem Mr Norobut. Azt is módjában áll elmondania, hogy mi a feladatom Mr Norobunál vagy ez már csak akkor derül ki számomra ha felhívtam Lorias Vincent Frement mint ahogy ezt kérte tőlem ? - kérdezem óvatosan de bátran és komolyan nézek rá. Most hogy jelezte nem az ostorozói szerepben ül előttem így könnyedén tekintem veszélyes..ámde egyenlő félnek.
Majd feltör bennem a sürgető vágy, hogy mihamarabb a szemébe nézhessek annak aki mindezt teszi velem, aki úgy irányít pillanatnyilag mint egy marionett babát, s mindehhez egy ostorozót használ zsinorzatul.

- Belátása szerint szükséges még tudnom valamit ahhoz hogy hasznos tagja lehessek a városnak a Kamarillának ? Nem kevésbé szándékom hogy mélyen tisztelt Hercegünk is elégedett legyen velem. - próbálom befejezni a társalgást hogy minél hamarabb felhívhassam az Arkhónt. Elegánsan odébb teszem a csészém hogy jelezzem részemről befejezettnek tekintem a találkozót.

Ophelia S. /Pálmaház/

Vincent türelmesen végighallgatja a mondandódat bár úgy tűnik egy pillanatig sem kételkedik, hogy a végén beleegyezel a dolgokba.

- Azt hiszem akkor megegyeztünk Ms. Saville a tudása kapcsán pedig ne legyenek aggodalmai forrásaim lehetővé teszik, hogy bizonyos középkori iratok hiteles másolatához hozzáférjen és tovább tágítsa a tudását minden téren. Hozzáférést kap a Myriad Tech. magánkönyvtárához ne tévessze meg a név igen mélyreható és kiterjedt adatbázissal és könyvtárral rendelkeznek.
Bármikor ellátogathat a székházba csak hivatkozzon rám és kérje a belépést a könyvtárban. Valamint ezen a számon eléri a személyi titkárom.

A névjegykártyák átadása után visszakísér a laborba.

Cynthia Moron /Bár/

Nancy elgondolkozva kevergeti a kávé maradékát inkább rituális mint praktikus okokból.

- Ms. Moron nem hinném, hogy a én segítségemre szorulna a hercegi engedélykérésnél, viszont holnap kora estére van egy időpont kérve a Hercegnél, hogy egy új jövevény a városban tiszteletét tegye nála. Ez a jövevény maga lesz ne késsen el. Vincent keze messzire elér még ha közvetve is. Miután tiszteletét tette a Hercegnél felkeresi a Myriad Tech. székházát és találkozik Kabata Norobuval ha bárki bármit kérdezen csak annyit mond, hogy Lorias Vincent Fremen kérésére szeretne találkozni Norobu úrral.

KM /Pálmaház/

A férfi oldalán kisétálok az épületből. Az utcán azonnal magára ölti az élet látszatát, halovány bőre emberi színt kap, halott testével eljátszatja a légzést, még forró lehelete is látszik. Az ismeretlen cél felé haladva bemutatkozik. Lorias Vincent Fremen. Elismétlem magamban párszor a nevet, hátha van valami, amit tudnom kellene róla. De egyelőre semmi. Ez lenne az ára annak, hogy nem ártom magam hatalmi konfliktusokba? Meglehet.
Mire gondolataimmal eddig érek, már a pálmaháznál járunk. Meglepődve veszem tudomásul, hogy bizony ide jöttünk. Odabent a trópusokra jellemző fülledt meleg fogad. A lámpák nem adnak túl sok fényt, így az árnyak különös játéka álomszerű világot teremt. Rátérünk az egyik ösvényre és Vincent belekezd mondandójába.
Igen, a városban tényleg egyre nő a feszültség. Ez még számomra is világos, bár csak felületesen tudok az eseményekről, ami éppen elég volt eddig. Aztán látogatásának pontos okát is közli. Vérvonalak beazonosítása…
Meghallgatom az ajánlatát, ami elég korrektnek tűnik. Tudtommal nem vagyok szálka senki szemében, de ez bármikor megváltozhat, a városban uralkodó helyzetet nézve. Akkor pedig nem árthat némi segítség, akár a legkisebb is.
Persze, az is lehet, hogy épp azért fogok valakinek a látómezejébe kerülni, mert elvállalom a dolgot. Elgondolkodva nézem a különböző növényeket. Nem mintha segíthetnének a döntésben.
- Igazán hízelgő számomra, hogy rám esett a választása Mr. Vincent – kezdem, miután elhatározom magam. – Valóban módomban áll meghatározni bizonyos dolgokat egy vértestvérről. Kellő vérminta esetében persze. De az információk így sem biztos, hogy pontosak lesznek – teszem hozzá, rámutatva, hogy a tévedés lehetősége is fönnáll. Aztán rövid szünet után ránézek.
- Amennyiben ezekután sem változott a véleménye, akkor, ha nincs egyéb kötelességem, természetesen segítséget nyújthatok.
Válaszára várva az arcát fürkészem. Úgy tűnik, hogy ide tartozik, a félhomályos, „valódi” rengetegbe és nem New York rideg betondzsungelébe. A mai éjszakán egy meglehetősen furcsa és különleges vértestvérrel hozott össze a sors. Vagy a balsors?

Km /Bár/

Akaratlan is elakad a lélegzetem a bemutatkozását hallva. A smink alatt ha lehet még jobban sápadni, akkor a halottnál is fehérebbé válok. Szemem kikerekedik egy pillanatra, a kezemben megremeg a kiskanál és hozzákoccan a csésze széléhez. Próbálok gyorsan erőt venni a klánomhoz olyannyira nem illő viselkedésen. Finoman, de elegánsan meghajlok felé jelezve hogy elismerem a rangját.

Hálát adok Izmaelnek, a mentoromnak, amiért akaratom ellenére oly gyakran magával vitt az üzleti és politikai ügyeit intézendő. Nancy viselkedését látva úgy érzem sikerült megütnöm nála azt a hangot és stílust ami kedvére való.
Végig gondolva a kapcsolati tényezőket a hideg borsódzik végig a hátamon. (Miért pont New Yorba kellett engem hoznia a mentoromnak) Aztán az is felemerül bennem, hogyha egy Arkhónnak teszek szívességet, akkor tán a Herceg is elnézőbb lesz, amiért nem azonnal jelentkeztem, hogy tiszteletemet tegyem és engedélyt kérjek a maradásra. A pár másodpercnyi hallgatást egy mosollyal leplezem.

- Természetesen azonnal a rendelkezésére tudok állni a városba érkezett Arkhónnak, ha szerény személyem megfelel a kiszabott feladatra. - mondom őszintén bár legbelül rengeteg kérdés merül fel bennem. Hisz még szinte át sem léptem a város küszöbét, be sem mutatkoztam, s máris az egyik legfőbb méltóság az aki érdeklődik személyem iránt.

- Remélhetem, hogy amennyiben Lorias Vincent Fremen érthető okokból nem foglalkozik a ténnyel, miszerint személyem még nem tartózkodhatna ebben a városban hivatalosan, s nem tud időt fordítani a jelenlétem legalizálására, úgy ön segítségemre lenne ebben az ügyben? - kérdezem óvatosan. Majd a válaszára várva elhallgatok, s finom mosollyal az ajkamon hátradőlök, bár csak a jó szemlélő veheti észre a feszültséget a mozdulatban. Ezta pár percet a nyugalmam megtartásának szentelem, s újra kavargatni kezdem a teát, mely hűlő félben van már.

Cynthia Moron /Bár/

Nancy teljes halandó álcát tart fent úgy látszik nagy gyakorlata van benne még látszólag a kávéból is fogyaszt roppant ügyes. Elégedetten dől hátra inkább pihentetően hat rá a mostani teendője látszólag teljesen kienged.

- Nos Ms. Moron bennem Brian LeBlanc Herceg Ostorozoját tisztelheti de jelenleg nem ilyen mínőségemben vagyok jelen, hanem mint Lorias Vincent Fremen megbízottja, ki a Spanyol Lady Trinitry Fitz-Ismay Brujah Itélethozó Arkhónja remélem így már eléggé tisztává válik a képlet Ms. Moron.
Most már remélem érti, hogy miért is mondtam, hogy minél hamarabb találkozik vele annál jobb és gondolom ezek után a Herceg nem túl fényes kedélyállapota is érthető. Elvégre melyik Herceg örül a városában tevékenykedő Arkhónnak vagy Arkhónoknak.

Mondandója végén nagyon finom farkasmosoly jelenik meg arcán miközben a kezében lévő kávéscsészével játszadozik.

KM /Bár/

A kapott információ szerint, a majdnem estélyinek is beillő, hosszú elegáns ruhát veszem fel, ami illik a helyhez. Persze lehet ebben némi fölényt elérni akarás is. Aki vár, egy nő, s mi nők, mindig értékeljük a másikat, a ruhája, a mozdulatai, a modora után. Két mozdulattal elegáns frizurát készítek, néhány hajtű segítségével.

Szinte légiesen vonulok végig a báron.
Mégis meglep a másik tökéletessége. A kézfogása óvatosságra int. Tán több ...sokkal több van emögött. A kosztüm, a visszafogottsága is álca lehet, mint a légzése, arcának pírja.
Csak óvatosan nézek az arcába, bár nem sütöm le a tekintetemet hisz ő jött hozzám, s mig nem érzékelteti hogy alárendeltként tekintene rám, nem is hátrálok meg. Elegánsan leülök vele szemben. Magával ragad a szépsége, a modora. Mennyire hiányzik az udvar. Halkan felsóhajtok.
Nyugodtan csendben szinte alig mozdulva hallgatom végig. Andrew kihozza a szokott teámat s elém rakja. Úgy ahogy én szeretem. Három cukor, fél citrom, a legfinomabb EarlGrey, a fekete dobozos, az aromás, a mély, tartalmas illattal. Már nem furcsálja hogy csak kavargatni szoktam és élvezem az illatát. Most is így teszek míg Nancy beszél.

- Köszönöm a hozzám való szívélyességét Ms Nancy, bár nemigazán tudom ki az aki, ennyire a pártfogásába vett és jóhíremet kelti - mosolyodom el s figyelem a reakcióit - Igyekszem rászolgálni az érzésére. - hajtom meg felé a fejem kissé, udvariasan. - Szabadna tudnom kit tisztelhetek Önben vagy még túl korainak tartja a kérés teljesítését jelen helyzetemben ? - kérdezem a lehető leg mélyebb tisztelettel, mivel talán kényes területre léptem.

Majd gyorsan végig gondolom, hogyan is jöhetnék ki abból a bajból legjobban, hogy vajh miért is nem jelentkeztem eddig, a bemutatkozó audienciák egyikére...
- Bevallom, az imént odafent a szobámban épp azon töprengtem, hogy vajh ki is az akit ismerek is, és abban a helyzetben is van hogy segíteni tudjon abbéli törekvésemben, hogy mihamarabb Ő Hercegsége színe előtt tehessem tiszteletemet. - nézek rá kissé nyomatékosan hátha megérti a szándékomat, majd folytatom.
- Valóban csak nemrég érkeztem, s New York mindig is oly távoli, hatalmas és mégis kívánatos város volt. Örülök hogy itt lehetek. Reményeim szerint ...bár csak kis pont vagyok segíthetem Ő Hercegi fennségét a céljai elérésében. - körmondatozok próbálván őt megpuhítani.
- Lehetek oly bátor Ms Nancy hogy megkérjem segítsen megtalálnom a megfelelő utat személyt hogy mihamarabb tiszteletemet tehessem Őfensége előtt ? - várakozóan nézek rá.

Az átnyújtott telefonszámot elveszem, s a kesztyűm szárába csúsztatom.
- Lorias Vincent Fremen... - ismétlem halkan a dallamos nevet - ugye megbocsájtja a tudatlanságomat, hisz oly gyorsan érkeztem a városba hogy nem volt lehetőségem tájékozódni az itt lakó testvérek felől ... ha ideje engedi és valóban nem tartom fel, kérem árulja el kicsoda ő és amit tudnom lehet róla, hogy illőképp szólhassak vele. Természetesen a lehető legrövidebb időn belül meg fogom keresni s ha módomban áll megtenni azt amit tőlem óhajt. - tesezm hozzá készségesen. Majd elhallgatva, hisz azt hiszem kissé már így is túl sokat beszéltem feszülten figyelek rá. Láthatóan valóban figyelmesen, hisz tényleg érdekel amit mond.

Cynthia Moron /Bár/

A bárban a főpincér udvariasan útba igazít, s megpillantod egy félreeső csendes asztalnál Nancy Faulkert. Egy magas katalán szépség fekete haj s smaragdzöld parázsló szemek visszafogott kosztűmben amin látszik, hogy egy autós tárolóból lett elővéve valószínűleg nem ez a mindennapos viselete. Látszólag ügyel a részletekre ál lélegzik és pír futja el a arcát megtesz mindent a halandó látszat fenntartásáért. Viszont a kézfogása márványkemény kéz hatalmas emberfeletti erővel.

- Üdvözlöm Ms. Moron kérem szólítson csak Nancynak. Nos egy ügyben kerestem fel de kettő lett belőle és kezdeném a mellékes üggyel. Ön nemrég érkezett a városba és a első benyomásom szerint egy igen megfontolt és tudatos ember adnék önnek egy jó tanácsot ezért. Brian LeBlanc Herceg egy igen türelmes és megfontolt ember de a utóbbi időben nagy terhek nyomják a vállát és ebből fakadóan lehet , hogy a türelme is kifogyóban. Keresse fel minél előbb és járjon el a hagyományok szerint.
Térjünk át a másik ügyre amelyben csak közvetítő vagyok. Lorias Vincent Fremen találkozni kíván önnel itt a szám amin egyeztetheti a pontos időpontot, minél előbb annál jobb.

Jason Brown-Chen / Pierre Lavoissier /Myriad Tech./

Éppen a nagy tárgyalás közepén tartotok amikor torokköszörülés keretében Nobujosi hívja fel magára a figyelmet a tárgyaló ajtajában áll.

- Elnézést uraim utólagos engedelmükkel végeztem egy kis háttérmunkát a önöket legjobban foglalkoztató kérdésben és ennek eredményeképpen, úgy gondolom a Gyémántot félretehetik a megoldandó ügyek listájáról. A állítólagos gázrobbanás után a üzemeltető cég nyomott áron eladta a egész helységet a Smoke mostani tulajdonosának aki úgy tűnik terjeszkedni kíván. Mr. Lavoissier által keresett és szemmel tartani kívánt érdekcsoportnak semmi köze a Smoket üzemeltető tulajdonostársasághoz. Valószínűbbnek tűnik hogy a Gyémánt volt tulajdonosai áthelyezik máshová a székhelyüket. Viszont egyenlőre nem vásároltak vagy béreltek ingatlant sehol a eladásból befolyt összegből. Köszönöm csak ennyit szerettem volna mondani. Ha bármire szükségük lenne a szomszédban vagyok.

Meghajlás kíséretében távozik a tárgyalóból.

Ophelia S. /Pálmaház/

Karján szótlanul kivezet a hideg téli éjszakába. Amint kiértek érzed amint elkezd áramlani benne a vitae és teljesen élővé változik látszatra. Mellkasa emelkedi süllyed arcát pír futja el és szájából gomolyogva tör elő a meleg levegő.

- Ms. Ophelia a nevem Lorias Vincent Fremen, de szólítson csak nyugodtan Vincentnek.

Legnagyobb meglepetésedre a egyetemváros pálmaházába vezet ami nyitva van és csak kevés fény ég benne ettől sejtelmes félhomályba burkolózik a egész. Lassan sétáltok a ösvényeken miközben Vincent előadja mondandóját.

- Ms. Ophelia nem nagyon fogok köntörfalazni mindketten tudjuk, hogy a városban igen nagy a feszültség és ez még a elkövetkező időkben fokozódni fog. Több okból is kerestem föl magát egyrészt nagyon hasznos, hogy tapasztalt kora ellenére nem nagyon folyik bele a helyi hatalmi játszmákba és a Mentora is visszahúzódó megbecsült tagja a helyi vértestvér társadalomnak. A másik oldala a éremnek a vérvonala, ön képes vagy képes lehet bizonyos mágikus praktikákkal beazonosítani vérmintákból a illető vérvonalát. A mostani feladataim között valószínűleg bizonyos kétes helyzetekben szükségem lenne ilyen adottsággal rendelkező megbízható személyre és ön ideális jelöltnek tűnik, mivel nem húz egyik érdekcsoport felé sem a városban természetesen a szigorú hierarchikus varázslópáholyuk kivételt képez ezen megállapításom alól. Viszont ez a legkevésbé zavaró tényező a jelenlegi helyzetben. Amit ajánlani tudok a segítségéért a támogatásom a klánján kívüli ügyekben és természetesen a háttérből.

A hold beragyog a növények közé a üvegkupolán keresztül sejtelmes árnyékokba borítva Vincent. Egyre jobban az a érzésed, hogy a világ egyik legkülöncebb vértestvérével hozott össze a sors.
Valahogy az a érzésed, hogy ez a trópusi kert a természetes közege Vincentnek egy dzsungelragadozó csak még azt nem tudod eldönteni hogy óriáskígyó vagy nagymacska.

Alex Williams /Utcák/

Most nem leszel válogatós minél gyorsabban táplálékhoz kell jussál. Beveted magad a szűk utcák és sikátorok labirintusába. A téli hideg New Yorki éjszaka most nem kedvez neked ha csak abban nem, hogy hosszabb ideig tart a áldásos éjsötét.

/Vadászat Célszám: 8 Dobás: 8 + 7 + 9+ 2 + 9 + 10+6 UD: 5 Sikerek: 4 röpke 15 perc alatt rátalálsz első áldozatodra/

A szerencse rád mosolyog a egyik szűk utcában sikeresen lecsapsz egy jó kötésű neppere a egyik konténer rejtekében táplálkozol belőle. Nagyon éhes vagy minden önuralmadra szükséged van, hogy ne ragadtasd el magad táplálkozás közben.

/Önuralom Célszám: 7 Dobás: 8 + 2 + 6 Sikerek: 1/

Sikerül megfékezned a lassan jóllakó fenevadat és nem esel a mohóság bűnébe a csók végeztével gyorsan tovább állsz önkívületben agonizáló áldozatod mellől. Éhesnek nem vagy éhes már, de a Hit ereje által ütött sebek még mindig sajognak.

/4 vérpontot zsákmányolsz Aktuális vérpontod: 8 és még mindig van 1 kritikus sérülésed, éhesnek már nem vagy éhes ha gondolod folytathatod a vadászatot/

Most már biztos, hogy ez idő alatt Lisa is a tettek mezejére lépett csak az a kérdés milyen írányba kívánja terelni a ügyeket a hálátlan. Ott állsz a ropogós hideg New Yorki éjszakában körülötted a város zsongásával.

KM /Bérpalota/



Ma már jártam kint. Újabb utcák, újabb épületek, bárok, áruházak, napok óta várok..várok valamire, egyre nyugtalanabbul.

Izmael nem és nem jelentkezik. A köztünk lévő érzelmi szálat faggatom.

(Vajh baj van? Jó neki ha én itt várok a nem is tudom mire? ) észrevétlen teszem meg a puha süppedős szönyegen a ki tudja hanyadik kört. A koncentrikus minták hipnotikusan hatnak…

Magam elé képzelem az együtt töltött gyönyörű éjszakákat.

(Vajon ő mit tenne a helyemben? Megkeresné Líviát és megpróbálna kieszközölni valami találkozót a helyi potentátokkal vagy várna ? )



- Oh Izmael…miért nem maradtunk otthon ? Miért nem hívsz ? – kezem a mobilra tapad amit mindig gondosan feltöltök és magamnál tartok.

Ekkor csörren meg a szobatelefon. Olyan hirtelen torpanok meg, hogy a lendületem észre sem vette a változást, és magával ragadva arra kényszerít hogy lépjek még párat, kissé mókás botladozással.

- IZMAEL ! – kiáltok fel örömmel. Két hatalmas ugrással szelem át a szobát a készülékig és úgy ragadom meg a kagylót mintha az életem függne tőle.

A portás hangja és a név, főként hogy ismeretlen, hidegzuhanyként ér. Nem ő az ! Mély sóhajjal hallgatom a hívó fél mondandóját.

Szóval egy idegen. Legyen. Talán végre mozdul valamerre a sorsom kereke. Remélem csak információt, vagy üzenetet hozott. Valahogy nem akaródzik elhagyni a biztos fészket. Mégha ideiglenesnek is látszik. Bár ki tudja….

Végig hallgatom a portás mondandóját.



- Jó estét Peter ! – tippelem meg a hang és a kiejtés alapján, az éppen szolgálatos fiatalember kilétét. – Megtenné hogy közli a hölggyel, hogy pár perc és odalent leszek ? S kérem kínálja meg Andrew, a főpincérünk bármivel amit a vendég szeretne, az én számlámra. – kérem udvariasan a szívességet. Aztán eszembe jut még valami. – S Peter ! … Megtenne még valamit ? Megnézné a hölgy ruházatát ? S visszahívna az információval ? …Köszönöm – elgondolkodva teszem le a kagylót.

Miközben Peter visszacsörgésére várok, hasznosan töltöm az időt.



-Ms. Nancy Faulker … ízlelgetem a nevet félhangosan, a szekrényhez lépek.

Kétféle ruhát veszek ki s teszek az ágyra. Az egyik elegáns s fényűző a palotához illő a másik az utcára való, amolyan bandatag kinézetet kölcsönző. Aztán a tükör elé lépek, és kifésülöm a hajam. Gyors mozdulatokkal esti sminket rakok fel, s pár udvarias mosolygó grimaszt vágok, felkészülve a találkozásra.

A telefonbeszélgetés eldönti mit vegyek fel. A ruhához illő hangulatba ringatom magam és lemegyek. Kedves mosolyt küldök a portás felé a kedvességéért. Majd a bárba lépek. A ruházat alapján gyorsan felismerem a hölgyet. Odalépve udvariasan nyújtok kezet.

- Jó estét…Cynthia Moron vagyok…üdvözlöm….mit tehetek Önért ? – kérdezem udvariasan. Próbálom észrevétlen megfigyelni a szavai mögött megbúvó igazságtartalmat. Minden rezdülése érdekel.